Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

A családnak azon ága, mely tovább is Szécsénykén maradt, Széchényi Benedek fiától Miklóstól származik, ki 1542-ben Nógrádmegye egyik szolgabírája volt. Leszármazási táblája, mely a XVIII. század végéig öszefüggő, a következő : Széchényi Miklós 1517, 1542 Péter 1542, 1558 Klára fiúsíttatott (Horváth Lukács) Széchényi Ferencz 1572, 1593 Miklós 1593, 1643 (1. Ebeczky Borbála, 2. Farkas Anna) Széchényi Lajos 1590, 1629 (Ebeczky Zsófia) László Judit 1660 1645 (Gönczy György) Kata 1645, 1660 (Bolgár Benedek) Eufrozina 1645, 1660 (Kulifay Jakab) Zsófia 1645 (Barsi János) Erzsébet 1645, 1660 (Kasza György) László 1684, 1686 Miklós 1684, 1711 (Maj czit Mária) Ferencz Kata Anna Mária Borbála 1693, (1. Fülöp 1749 1755 1750, 1694 Balázs, (Fülöp (Fekete 1755 2. Sóki Ferencz) István) (Kanyó János) János) 1757 Júlia 1755 Gábor János 1744, 1744, 1750 1755 (Madics Anna) Miklós Ferencz 1744 1734 Miklós Pál 1756, 1788 Temes megyei szolgabíró A családra vonatkozó ezen táblázatot megtaláljuk azon per iratai között, a melyet Széchényi Miklósnak leányági leszármazottai 1700-ban indítottak Széchényi Lajos maradékai ellen. Széchényi Miklós ivadékai a török uralom idejében is megmaradtak Szécsénykén. 1590-ben Széchényi Ferencz és Lajos, kiket származásuk után Horváth-Széchényieknek is hívtak, kérik Fejérkövy István helytartót, hogy néhai nagy atyjuknak Miklósnak vagyonába, mely magában foglalta az egész Alsó-Szécsénykét és