Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

Becske egy részét, továbbá Felső-Szécsényke egy nemesi telkét, miután Széchényi Péter gyermek nélkül elhunyt, őket iktattassa be. Az ősi nemzetségi vagyon elfoglalásának, melynek jelentékeny részét a rokonoktól szerezték meg, akadálya nem volt, azért a szentbenedeki konvent a fiúsított Széchényi Klára két fiát 1591 január 16-án kelt jelentése szerint az említett birtokokba bevezette. Fogacsy Mihály két alsó-szécsénykei jobbágytelek miatt ellenmondott ugyan, de azt utóbb önként visszavonta. Később megint baj fenyegette a család vagyonát, mivel Balassa Ferencz kivitte, hogy Eszterházy Miklós 1645 szeptember 18-án a fiágon kihalt Miklós vagyonát nádori adományként neki adja. Ez ellen úgy Miklós leányai, mint Széchényi Lajos fia László tiltakoztak, úgy látszik, nem eredmény nél~ Széchényi Lajos pecséte 1597. kiil. A leány ág is szerette volna a vagyont magának biztosítani, a mi ellen újra az oldalági rokonság lépett sorompóba, s meg tudták most is akadályozni, hogyJeszenszky István és Reviczky László a Széchényiek nemzetségi vagyonát elfoglalják. Az egyes családtagokról kevesebbet tudunk. Széchényi Péter 1542-ben Alsó-Szécsénykén bír egy nemesi telket, 1558-ban megjelenik Zerdahelyi István és társainak beiktatásánál Keszi, Mihály geregye, Nagyarany és Tarnócz Nógrádmegyei birtokokba. Gyermek nélkül halt el, vagyonát Klára nővérének fiai örökölték. B. Szabó L. : Gróf Széchényi család története. 7