Lukinich Imre: Podmaniczky család oklevéltára. I. (Budapest, 1937.)

Neki a morva szomszédságra való tekintettel arra kellett törekednie, hogy a hatósága alá tartozó területeken a magyar elemet erősítse, mert ezzel csak saját hatalmának szinte természetes feltételeit biztosította. A betelepítés munkájában azonban szerepet juttatott a szláv és a német elemnek is,

1 annál az egyszerű oknál fogva, mert a szomszédos területek nagyrészt szláv többségűek voltak, és mert ekkor még mindig tartott a németségnek kelet felé való terjeszkedése is.

2 Az alább közlendő adatok arról tesznek tanúságot, hogy a betelepített lakosság jelentékeny százaléka tényleg ma1 A fentemlített Hosszúmező bizonyára német telepítés ; a telepítő Sildelmanus neve legalább is erre látszik mutatni. 1370-ben Henrik volt a telep soltésza. (Századok, 1872. 44—45. 11.) Illava lakosai közt is sok volt a német elem. — (1390 ; hospites nostri de Leva. 1399 : querela civium et hospitum regali um ex Leva. Károly János közlése a Magyar Sión IV. 1866. 376—377. 11. Chorényi József: Illava "okmánytára, Trencsén, 1896. 27—29. 11.) Tamás erdélyi vajda és trencséni ispán 1339-ben kiállított okleveléből az tűnik ki (Chorényi J.: i. m. 26—27. 11.), hogy a betelepítés Károly Róbert által történt. A Nádasd környékén található ,,vallis Klochowald" (1330. Anjoukori Okmánytár. II. 500—501. 11.) is német eredetre mutat. Német eredetű volt Zsolna város lakossága is, mely 1321-ben nyerte kiváltságlevelét. (Szabó K.: VI. 1. 211.1.) H. Kaser szerint (Der Volks- und Kulturboden des Slowakeideutschtums. Breslau, 1934. 87—88. 11.) ,,eine deutsche Oberschicht besassen die Orte Podmanin, Kolarovice (?) und Pruskau. Zahlreicher sind die deutschen Namen solcher Stádte, Dörfer und Burgen des mittleren Waagtales, für die keine besonderen Deutsclitumsbeweise vorliegen. Hier reihen sich an Waagneustadtel und Waagbistritz die Orte Illau und Dorf Löwenstein, liegt die Burg Löwenstein bei Trentschin" etc. Ezzel az állítással szemben meg kell jegyezni, hogy Podmanin és Pruszka lakossági viszonyairól nincsenek adataink. Ernyey József szerint Pruszka neve eredetileg Poroskő, Pruski volt és csak újabban nevezték el Poroszkának, amiből a németek a hely német eredetére következtettek. Oroszlánkőnek Löwenstein neve 1447-ben fordul elő először Lebanstein alakban, de ez a névalak a Leva-Leba-Illava névalakkal függ össze. (Oroszlánkő vára és urai. Fejérpataky-emlékkönyv. 109., 112. 1.) Kolarovice (,,vulgariter Henrici villa") német telepítés volt. SIov. Letopis. VI. 142—143. 2 Szilézia pl. a XIV. században már német jellegű tartomány volt. V. ö. Tyc Teodor : Die Anfange der dörflichen Siedlung zu deutschem Recht in Grosspolen, Breslau, 1930, 8. 1. L. azonfelül K. Berger: Die Besiedlung des deutschen Nordmáhrens im 13. und 14. Jahrhundert. Brünn, 1933.