Lukinich Imre: Podmaniczky család oklevéltára. I. (Budapest, 1937.)

gyar volt, mely kétségkívül erősítette az itt talált magyar szigeteket és talán terjeszkedett is. Ezzel válik érthetővé az a sajátságos tény, hogy a megye területének egyes helyei a XIV. század folyamán valósággal magyar színezetet nyertek. 1327. A Viszolaj és Szverepecz helységek határairól felvett oklevelekben a következő magyar nevek fordulnak elő: ,,arbor Gemölchen... arbores vibex et fagus, qui in vulgari dicuntur Nyrfa et Bykfa... lapis Bohdalkwy" .

l 1328. Károly Róbert király átiratában: ,,Waag Wyfolunal... zylfa... Kelemenholma... fons Brethokuta.. . locus Rakatyamachar,"

2 (V. ö. az 1297-i oklevél magyar szavaival, fentebb.) 1330. Nádasd határjárásában : „villa Egedhazasnadasd... Melpatak vocata rneta... meta cum Eghazasnadasd.. . berch... rivulus Zuhanos... petra qui Veresky dicitur... mons Hedyesmalnicha... pratum Kerekreth... aqua Kysnes... Rakathya bokor".

3 1341. Zamárd határjárásában : „arbores Jegheriyefa... virgultum Cipkebukur... unam arborem kverci (így !) vulgo TuZ/a".

4 • 1355. Misen helység határjáró-oklevelében: „pons süpra rivum Teplapataka. .. fons Haskwthfew... petra vulgo Farcasku vocata... mons vulgo Farkashydgy... silva vulgo Bykerdeu dicta.. . arbor vulgo Zylffa. .. mons vulgo Kerekhygh vocatus... alius mons Predbarheghie dictus... Temdukhygh. .. mons Borloghygh vocatus.. . arbor vulgo Tyzaffa... spelunca Bohomir parloga dicta".

5 1 XVI. századi egyszerű másolata a gr. Nádasdy-család nádasdladányi levéltárában. Okiratok. I. 7. 2 Eredetije Orsz. Levéltár. Dl. 1461. Egyszerű 17. sz. másolata u. o. Dl. 25,031. Kiadva Fejér: VIII. vol. 3. p. 288. 3 Anjoukori Okmánytár. II. 500—-501. 1. Űjabbkori hiteles másolata a Hg. Batthyány-Strattman-család köpcsényi levéltárában. 4 Bossányi-család lt. (M. Tud. Akadémia kézirattára.) Tartalmát adja Iványi Béla : Trencsén vármegye levéltárai. Levéltári Közlemények. XIV. (1936.) 229—230. 11. 5 Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. Törzsanyag. Azonfelül Magyar Tud. Akadémia oklevelei. Lev. ívrét. 1().