Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

pozsonyi mérőt és zabot adnak s az esztergomi érseknek járó tizedet megfizetik.

7

0 Szegeden a besenyők külön hadrendje még 1552-ben is megvan, a város visszavételénél 240 lovas és 600 gyalogos hadakozott Tóth Mihály vezetése alatt.

7

7 Minthogy a török nyelvű helynevek és személynevek valószínűleg kivétel nélkül kún-besenyő közvetítéssel maradtak fenn,

7

8 igen bajos kimutatni közülök, melyek besnyő és melyek kún eredetűek.

7

9 Németh Gyula a dentumogyer szót besenyőnek véli és a nagyszentmiklósi kincs feliratáról is megállapította, hogy határozottan a besenyő-kun fonetikára utal, nem a bolgár-törökre.

8

0 Néhány szó értelmét Nagy Géza magyarázta meg, de ez csak az újabb időben jutott el a tudományos magaslatra (Gombocz Z., R, Nagy László fejtegetéseiben). A megye területén található helynevek közül első sorban azokat vettük besenyő eredetűeknek, amelyek Péter ítélőmester 1355 november 30-i végrendeletében előfordulnak : Besenyő, Dabas, Felkeszi (Budakeszi), Gyolduchfölde (Dabas mellett), Inárcs, Körmösd, Kormosd Dunakeszinél, Lázár Pécelnél, Pécel, Ráda, Tivadarfölde Pécel mellett és Vecsés. Az oklevélben előforduló kétségtelenül besenyő személynevek : Dragvin (Dragwyn), Fynta, Perezlaus, Veyteh, s mint rokonok a Bélyeiek, Vanyarciak.

8

1 Ezt a sorozatot kiegészíti azok jegyzéke, akik 1453-ban tiltakoznak az ellen, hogy a király a szálláskori Besnyőt Ócsánál bárkinek eladományozza : ezek a Besenyeiek, Csécseiek, Inárcsiak, Hügyeiek, Nyáryak, Ócsaiak, Pándiak. Ezen családok kezén találjuk a következő birtokokat: Abony (1238 előtt a szolnoki vár tartozéka), Acsa (határában Sikár, ami alighanem a Csukor-nemzetség nevével függ össze),Adács Tatárszentgyörgy alatt, (van Hevesben is Gyöngyösnél), Szentkirályadács határos Bálás, Baracs, Bene, Bösznör, Dusnok és Hajóssal; Bajon, Berény, Berénymihályszállása (1292. Kisújszállás mellett), a török-besenyő basa madárnévből lett a magyar Bere,

8

2 Bicske (szintén nemzetségnév is egyben), Bő (Tiszabő), amely a 7

6 A pozsonyi városi levéltárban. 7

7 Reizner János — Szeged története, IV. 150. 1. 7

8 Melich — Magyar nyelv, ÜL 167. 1. ™ Magyar nyelv, 1921, 207. 1. 8

0 Magyar nyelv, 1932, 70—71.1. Turul IX. k. 113. stb. 1.; Karácsonyi János pedig a Kötöny melletti Bodog és Tázlár, Maklár neveket fejtegeti, amelyek szerinte mind besenyő eredetűek. (Magyar nyelv 1921, 211.1.) 8

1 Anjuokori okmánytár VI. 398. 1. 8

3 Magyar nyelv 1925, 271. 1.