Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

bej-bay származéka, s vele összefügnek a Bewd, Bős, Bény, Ders, Igar és Túz helynevek.

8

3 Ecséd Nagykőrösnél, Ecseg, Ecskend Mácsánál, Farnos = í'urana = fúrna = kemence az óbolgár nyelvben, Foktő (Fyhteu 1311), Fót =Folt, Gödöllő helynevei Pazsak, Bontsok, Rabat stb., Gyömrő neve a török kümiir — szín szóból, változatát Kuldo néven a fejérmegyei Gyömrőnél találjuk meg; Káta — gát, erőd ; Mácsa, Mány (Sári mellett) rendszerint a besenyő telepeknél fordulnak elő; Nándorfalu kettő Js van a megye területén, de van Komáromban is ;

8

4 az Őrs helynevek is besenyő települések, Pánd, Páty, Pazanduk, Péteri, Péterföld Géderlaknál, Pétermonostora, Péterréte Lacházánál, Ság, Sári, Süly, Szilas, Tebora. A Bicskeieknél és Pécelieknél előforduló nem keresztény nevek: Babos, Baka, Banga (női név), Bedere, Berend, Berende, Bicske, Botond, Budun, Buken, Ders, Detre, Dingen, Endus, Farkas, Gedrolt, Hada, Luka, Marcalt, Markolf, Merk, Mikes, Mircse, Mochon, Mosurka, Olduba, Pechei, Petrizlaus (Perizlaus), Pós, Százd, Szerje (Zerye), Széta, Tywan, Vida, Vinchlo, Zádor, Zene (Zenye). A fentebb elősorolt, kétségtelenül besenyő eredetű vagy azoknak elfogadható helyneveket a térképre rajzolva úgy látjuk, hogy a királyi hatalom a megye területén három helyen telepítette le a besenyőket: az egyik a Gyál—Vacs, Dabastól— Nyáregyházig terjed a kecskeméti út két oldalán mintegy tojásdad alakban, itt éltek az alsó Bicskeiek, alsó Besenyők, Inárchiak, Irsayak, Szilassyak, Nemzék; közvetlenül ezen összefüggő nagy terület mellett találjuk meg a Péteri, Oszlár, Gyömrő mellékén, valószínűleg az abonyi főút védelmére letelepített Záchokat. A terület hadi központja az út mellett van. A második nagyobb besenyő területet a Tápió-mellékén találjuk a Jászberény—Cegléd—Nagykőrösön át vezető főút mentén, ezek egyben a királyi birtokok keleti szélét is védték. Közvetlenül szomszédos volt velük északkeletről a Káta, alighanem szintén besenyő eredetű nemzetség. Ezen a területen voltak a kókai, szecsői, bicskei és szelei földvárak. A harmadik összefüggő besenyő telepítés a Gödöllőtől Hatvanig terjedő terület ugyancsak a főút védelmére, ennek az előretolt rákosi római burgus, a gödöllői, a besnyői és a péceli földvárak alkották a magját.

8

5 8

3 Pais D. — Magyar nyelv 1927,504; Az Ősbő nemzetség, Magyar nyelv 1928, 172. 1. 8

4 Fejér VI. 1. 113. Knauz II. 292. 1. 8

5 A Nádasd nembeli Bakach—Bessenyey családra 1. a Turul 1910, 87. 1. a Nagybesenyői Bessenyey cs. a Turul VII, k.