Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

ország szélén megtámadják őket s néhányukat megölik. A többi folytathatja útját és a királynak elmondja a történteket. A király törvényt ül és a bűnösöket kettesével akasztatja fel az útak mentén.

5

8 A hatvanas csoportokban való letelepülésre vall az, hogy az ország különböző részein előforduló Hatvan helynév kimutathatólag mind besenyő település, Pest megyében is van három: Hatvan, Pöspökhatvan, s Balla Antal 1793-iki térképén Torbágy és Csik puszta között Mons hatvan tulkos; Fejérben is Hatvan a sárközi telepítés központja, Bodrog megyében pedig Negyven (ma Nagyfény) a bodrogi vár egyik földje

5

9, az itteni települést 1093. után aureus locusnak, 1211-ben Beseneu falunak, 1267-ben Beseneu capella S. Marie-nek írják az oklevelek, s az 27 házból állott vagy 180 lélekkel. Fejérben a déli részbe telepíti le őket a király és Fáncs, Gyón, Hatvan, Hörcsök, Örs, Ság, Sárbogárd, Szilas, Tinód a legkorábban megszállott területeik.

6' A besenyők az Árpádok idejében könnyű fegyverzetű lovasok voltak, s a székelyekkel együtt előőrsi, felderítő és portyázó szolgálatot teljesítettek.

6

1 A képes krónika megemlíti, hogy ilyen minőségükben részt vettek 1116-ban a magyarbródi és 1146-ban a leerfeldi ütközetekben is. A kalandozások megszűnése után a királyság a határvédelem súlyos és nagybizalmat igénylő feladatára alkalmazza őket, a nyugati és északi országgyepükön telepíti le őket, ahol nincsenek a többnyire később keletkező várak ispánjának alávetve.

6

2 Anonimus szerint Zoltán vezér Oroszvár tájain, a Mosony-mocsarakon túlra azért telepíti őket, hogy a dühöngő németek be ne törhessenek.

6

3 Később Zoltán fejedelem nemzetsége beolvad a főúri rendbe, a megszálló besenyőkből várjobbágyok, országos nemesek lesznek, az ország és a megyék igazgatásában előkelő helyet foglalnak el. 5

8 Endlichernél, 181. I. (Vita S. Stephani.) 5

9 Károlyi János — Fejér megye története, I. 169., 395., 553., IV. 379., V. 55., 227., 362. 1. Iványi — A bács-bodrogmegyei tört. társ. évkI. 30. Szabolcs megyében 1264-ben van Micudhotuon'a, Cuknushotuona. Dl. 507, 512. 6

0 A pannonhalmi szentbenedekrend tört. X. 238. 1. Az 1122 utáni bodrogmegyei besenyő településre, Magh nádor (1188) származására 1. a Bács-bodrogmegyei tört. társ. évk. III. 116. 1. Magyar nyelv 1921, 120. 1. 0

2 Tagányi Károly — Gyepű és gyepii elve, Magyar nyelv 1913,101.1. 6

3 Ut ne aliquando in posterum furibundi Theotonici propter iniuriam sibi illatam íines Hungarorum devastare possent. A magyar honfoglalás kútfői 461. 1. Hasonló eredménvre jut Horváth Detre " Kőszeg történeténél is, Föld és ember 1929, 255.' 1.