Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

térré e nevezetes hely, de a török határ küljebb terjedvén, máskép alakulnak a Nyugat és Kelet határszéli vonatkozásai. A történelmi fejleményeknek ezt az eredményét mindenekelőtt Jajcza úthálózata tünteti elénk. íme szemléltető vázlatban a különféle irányban való elágazások hossza: Ebből a következő irányokat állapíthatjuk meg. Éjszaknyngatnak vezet a jajcza—gradiskai út, a honnan egyfelől a zágráb—laibachi (a horvát, illetőleg német) irány (410 km.), másfelől a pozsega—mohács—budapesti (magyar) vonal (540 km.) ágazik el.

1 1 A Jajcza—banjaluka—gradiskai összeköttetés, illetőleg ösvény a Verbász folyó három tagozatban összeszoruló völgyében csak a XV. század derekán használatos, jobb útja volt a Zágráb—Ribnik—Brlog (a Koranamelléken), Kladusa, Unamenti krupai út, mely a Szana völgyébe vezetett. Itt azután a hamengradi várat éri (helyrajzi vázlatunk a mellékletben is feltünteti), majd Kljucson át Jezeróig s Jajczáig vitt az út. Jirecek K.: Die Handelsstrassen und Bergwerke von Serbien und Bosnien wáhrend des Mittelalters. 84.1. 1532 decz. 27. Kuripesics, a császári követség tolmácsa beszámoló útjából kitűnik, hogy 15-öd napra Laibachból való elindulásuk után értek Jajczába, Alsó-Bosznia fővárosába. Gévay: Urkunden und Aktenstücke zur Gesch. der Verháltnisse etc. az I. kötet mellékletei közt. 5. 1.