Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)
Bélkelet irányában (140 km.) vezet a jajcza—travnik—lasvai út Szerajevó felé. Jajcza ezen a vonalon egyaránt elővédje s vidéke Magyarországnak a tulajdon képen i Bosznia ellenében, mint viszont ennek a magyar déli határ irányában. Míg az északnyugati vonalak Jajcza nemzetközi fontosságát tüntetik fel, a délkeleti út a magyar-bosnyák viszonylatban érvényesül. Nem csekélyebb jelentőségű körülmény, hogy a Jajczából kiinduló útvonalak három pontját érintik az adriai tengerszegélynek; egyik északnyugaton Kljucs (Kljuc)—Bihácsnak (Bihac) fordul s keletnyugat irányában Fiúméhoz (330 km.) ér, míg Bihácstól Drvar—Sebenicóig (Sibenik) vezet egy (200 km.) kiágazó út. Legrövidebb útja Jajczának a tenger felé Spalatónak (Spljet) vezet, északdélnyugat Bugojno (régen Uszkoplje)—Livno—Sinjen át 220 km. hoszszúságban. Ez a vonal Jajczának, mint történelmi nucleusnak a magyarázója. Hiszen erre vezetett Spalatótól (Salonatól) kiindulva a régi római országút a Prologon, Glamocson,Han — Csadjavicán át Banjalukába s onnan fel a Száváig. Ebből a földrajzi helyzetből állapítható meg Jajcza sűrű összeköttetése Spalatóval s hogy megalapítójának, Hervojának a terjeszkedő vágya miként vezetett el a spalatói herczegség megvalósítására. 1 Jajczának s vidékének telepítési s ebből folyólag jelentős történelmi szereplését megelőző vonatkozásait rövid földtani vázlattal kell bevezetnünk. Helyfekvése ugyanis Jajczát Boszniának fölötte érdekes földtani vidékévé avatja, a mennyiben alakzata annyira változatos, hogy magában foglalja úgy az ország összes szedimentár formáczióit, mint valamennyi bosnyák tektonikai folyamat alakulási mozzanatait. Jajcza vidékének tektonikai fővonása, hogy útjába esik annak a nagy rendellenes fejleménynek, melyet a travnikmelléki Vlasics (Vlasic) planinának (fensíknak) meredek 1 Az utak fontosságát már a kortársak is értékelték. V. ö. Felicis Petancií cancellarii Segniae : Dissertatio de itineribus aggrediendi Turcam ad Wladislaum Hung. et Bohemiae regem. Schwandtner Ser. R. H. I. 2. 870—2. Földtani viszonyok. Telepedés.
