Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

czosnak igazi jellemképe és Tahy János nem rokonszenves, de kemény vitéz vállalják a keserves jajczai báni tisztet, 1520—22. A várban Keglevich ült. Keglevich Péter életrajza megiróra vár. Tudnók ugyan indokolni, ha e munkálat keretébe beiktatnók élte folyását, de annyi ága-boga van e jeles harczos viselt dolgainak, hogy jajczai vitézkedése pályafutásának csak kisebbik része. Néhány szót mégis ejtsünk róla. Buzsimi Keglevich Péter, II. Lajos és I. Ferdinánd királyok idejében hatalmas vezéralak, régi horvátországi családból, kinek ősi birtokai Buzsim és Keglevic.

1 Nincs kizárva, hogy Keglevichék ősei főkatunárok: dalmácziai pásztói-törzsfők voltak. K. Pétert II. Lajos a jajczai vár kapitányává, majd bánjává, utóbb, 1525-ben ismét kapitányává nevezte ki. Ezt a tisztséget becsülettel viselte és jutalmul, úgylátszik, 1524-ben vagy 1525-ben Fejérkő várát kapta a királytól. A mohácsi vész után K. Péter állandóan megmaradt Ferdinánd hűségén, váraiban tartott vitézeivel harczolt a török és a Jánospárti urakkal. 1538-ban Nádasdy Tamással együtt horvát-szlavón bán lett s mint ilyen, bántársával együtt folytatta a török elleni küzdelmet. 1538-ban a töröktől ostromolt Dubicza várának nem tudott elég gyorsan segítségére menni — katonahiány és betegsége tartóztatták —, úgy hogy ez a vár is elveszett.

2 Báni hivatala gyakorlását a Szapolyai-pártiak, különösen Török Bálint, valamint a veresége óta a déli vidékeken bujdosó és intrikáló Katzianer is megnehezítették.

3 Az 1542 novemberi pozsonyi országgyűlésen Nádasdy Tamás lemondott a bánságról, K. Pétert pedig az ország és király letették, iilfő- és jószágvesztésben elmarasztalták, mivel magtalanul elhalt veje, csáktornyai Ernuszt Gáspár várait nem bocsátotta a fiscus kezére. A mérhetetlen gazdagságú Ernuszt Hampó-javak utolsó birtokosának, Ernuszt Gáspárnak K. Péter leánya volt a felesége, a ki mikor özvegyen maradt K. Péter az Ernuszt-várakat: Csáktornyát, Sztrigót, Kapronczát, Szentgyörgyöt a kir. kamara több felszólítására sem adta ki, azzal a megokolással, hogy leánya teherben maradt. A kamara végre két főúri hölgyet Gyulai Annát és Bradács Ilonát küldte a tényállás megállapítására, de K. Péter ezeket be se eresztette várába. Ferdinánd elé idéztetvén, megígérte a birtokok kiadását, de Ígérete teljesítését folyton halasztotta, lányát pedig közben újra férjhez adta Bánffy Lászlóhoz. Erre következett a nevezett országgyűlésen az elítélés, a végrehajtással a bánságban utóda, Zrinyi Miklós bizatott meg, kinek magának is fájt a foga az 1 Thallóczy—-Hodinka, Melléktart. okit. I. 18. 1. 2 Istvánffy lib. XIII. 3 Barabás, Zrinyi Miklós. Öklt. I. Keglevich Péter.