Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

ccxx Jajcza íegrohanása 1520—1522 körül. Ernuszt-várakra.

1 Zrínyi Miklós sietett az öreg, hetven év körüli K. Pétert Csáktornyán ostrom alá venni; szorongattatásában az ki akart szökni a várból, hogy, állítólag, a törökhöz meneküljön, de emberei árulása folytán Zrinyi kezébe esett. Az új bán elődjét éveken át fogságban tartotta, a várakat egymásután elfoglalta, sőt K. Péterrel oklevelet is állíttatott ki, melyben ez Kaproncza várát elígéri neki arra az esetre, ha a királynál kegyelmet eszközöl ki neki.

2 Ferdinánd király végre 1548 október 14-én meg is kegyelmezett régi szolgájának és birtokait visszaadatta,

3 de Keglevieh és Zrinyi közt a jó viszony soha többé nem állt helyre. Az Ernuszt-örökség Zrinyi Miklós kezén maradt, a ki 1549-ben feljelentette haragosát a királynál, hogy orgyilkosokat küldött élete ellen.

4 A vád úgylátszik alaptalan volt, Ferdinánd vizsgálatot sem indított

5 s Keglevieh háborítatlanul élte le napjait családi váraiban. 1554-ben még Buzsimi várában tartózkodott, ez év végén vagy a következő év elején halt meg. Örökösei 1571-ben hiába követelték hosszú per során az Ernuszt-javakat a szigetvári hős örököseitől.

6 Összevetve élte folyásának fontosabb tüneteit, egy Zrinyi Miklós-féle fából faragott alakot látunk magunk előtt: összes jó s nem jó tulajdonságaival. Balkánias typus, verekszik akár a félvilággal is, hűséges, hatalmaskodó, ott s úgy szerez, a hol s a mint lehet. Jobb bánja azonban Jajczának nálánál nem volt. Mesébe illő — meglehet, hagyomány útján is kiszínezett — harczi esemény fűződik bánsága emlékéhez.

7 Nem ütközetről van szó, avagy rendszeres ostromról, hanem a bosnyák harezok folyamán akkoron napirenden levő csalafintaság, rajtaütés meghiúsításáról. 1 Istvánffy lib. 14, 15; Ferdinándnak a hűtlenséget kimondó oklevele kiadva Barnabás, id. m. II. 169. 1. ! Barabás, id. m. II. 180. 1. 3 Okit. kiadva Barabás, id. m. II. 217. 4 Barabás, I. 109. 5 Felelete Zrínyinek u. o. 6 Barabás id. m. és Istvánffy. f 70 éves korában; neje Sztrezsemlyei Bora, előbb férjezett Zayné. 7 Erről három kútfő (Okit. CCIV., CCXI., CCXII.) áll rendelkezésünkre: Istvánffy, Tubero és Brutus J. Mihály. Nagyjából egyezik az elbeszélés. Tuberoé tán a legrészletesebb, de hogy pontos is, az kérdés. Mindegyikben van valami részlet, a mit jobban kiszínezett. Az időpontra nézve csak az állapítható meg, hogy Szulejmán szultán trónralépte után — tehát 1520 szept. vége után — ment végbe az esemény. Istvánffy chronológiája 1527-ig hibás, azért bajos oklevél híján megállapítani állításait.