Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

Élelem és gazdálkodás Jajczán 1508-ban. pénz nélkül mit tehettek ?

1 Magánhitelt vettek igénybe.

2 Ismétlődő tünet, hogy a jajczai ferenczeseknek nincs mit enniök. Fölkerekedett egy-két testvér Budára, segélyt kérendők, folyton jelentették a veszedelmet, mely a várakat környékezi. Budáról a szlavóniai dikátorhoz (adószedőhöz) utasították őket. Egy-két arany költőpénzt ugyan kaptak útravalónak, de a dikátor csak valamelyes apró részletet adott nekik s a jövő évi beszedés eredményével biztatta őket. Azután még ajánlattal is ellátta, s visszaküldte őket Budára. Kétszer is végigkoldulták az országot s nem kaptak semmit. Erre méltán elkeseredett Cvetnicei Péter, a bosnyák provinczia custosa, s bátran hivatkozhatott rá, hogy a barátok mindig a „szent korona szolgálatában fáradoztak". Elismerte ezt Ulászló is, II. Gyula pápát arra kérvén, hogy engedje meg a jajczai monostornak, hogy a zárdát Pozsega-megyébe, Geletincire, a Giletffiék birtokára tehessék át. Hangsúlyozza, hogy a nép nagy hasznára s a város megtartásán fáradoznak. Az okot fontosnak mondja, de nem részletezi. Valószínű, hogy a folyton éhező vidéken nem lévén maradásuk, fiókot akartak alapítani, a honnan könynyebben élelmezhetik az anyaházat.

3 Kövendi Székely Jakab és Sztrezsemlyei György bánsága korából közelebbről ismerjük az élelmezési viszonyokat ebben a nehéz végvári kerületben. Ha a város lakosai folyvást élelemszűkében szenvedtek, a várban sem laktak jól. Orsity-Horváth Péter, a bánok számadó várnagya 1507 márczius 8-án bejött Jajcza várába, mindössze 30 „obrok" gabonát talált a rakodóhelyen.

4 Szalonnatartó-helyük nem 1 Starine V. 146. A szekszárdi 1505 okt. 7-én kelt kir. levél (Körmend Memor. no 33) hamarjában nézve tartalmát, hibás keletű, vagy tartalma ismeretlen tényt fed föl. 2 Okit. CXVI. 3 Okit. CXVIII., CXX. 4 Obrok—obruk, kukoricza, zab, árpa, búza mérték. Egy bosnyák lónak való abrak rendszerint öt (kettős) marokkal (pet saka) mintegy 1'5 ko. Ha még égy marokkal ráadunk, dobár obrok, jó abrak a neve, különben slabi obrok, szűk abrak. A széna abraknál 1—3 okával számítják a jó abrakot (1 oka=l"28 ko.). Egy lóteher (tovar) gabona 100 okát tesz, szénában a ló teherképességéhez képest 60—110 oka.