Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

A déli végek harcza. 1480-iki bosnyák nyar­galás, Mátyás személyes hadjárata Daud bosnyák pasa. szándékát a töröknek, mire hadat küldtek rá s hat várát (?!) ostrom alá fogták. A magyar király meghallgatta kérését s Matucsinai György 1 kalocsai érseket meg Báthory István erdélyi vaj­dát megbízta, hogy szorongattatásából mentsék ki ezt a bosnyák „királyt". A felszabadítás sikerrel járt. 1476 július 3-án reggel érkezett az izenet Budára, hogy az érsek s a vajda hada megfutamította a törököt. A török tehát csak­úgy járt ezzel a teremtményével, mint a királyságban elő­deivel, a kik mihelyt lehetett, elállottak mellőlük. A magyar király pedig fölhasználta az alkalmat, s ezt a lokális ténye­zőt is belevonta bosnyák szerző politikájába. 2 A hadjárat közelebbi körülményeiről nincs tudomá­sunk. Jajcza s várai végvidéki helyzetükből kifolyólag bizo­nyára szóhoz jutottak most is. Győzelem évadján a kapi­tányokat úgy sem lehetett visszatartani. 5. A XVI. századbeli magyar végvárak folytonos csatá­rozásokban megedzett kapitányainak jellemvonásai 3 még marczonább körvonalakban tükröződnek le XV. századbeli elődeiken. A szomszédságot Nándorfejérvár és hátmöge, vala­mint Jajcza s Szarajevó között nem enyhítia kölcsönös levente­érzés. A török Boszniában a rossz földeken tengődő kme­teket s a még szegényebb pásztorokat uszította rá a szom­széd tartományokra, jobb földet, gazdagságot Ígérvén nekik. Erre azután, mint az éhes farkasok falkája, azonkép rohan­ták meg a keresztény hódoltságbeli népet. Ebből értjük azo­kat az irtó háborúkat, mely nem ismert irgalmat. Ember­nek kellett annak lenni, a ki a Verbász rideg völgy-szorosai között ólálkodó ellenségre szakadatlanul figyel. Ezen a vad tájakon többet éhezett s fázott a harczos, mint bárhol a szent korona területén. Ily körülmények között a folyton fenyegetett végeken éppen olyan bizonytalan volt a rohamosan gyérülő telepesek 1 Századok, 1893. 121. 1. 2 Okit. XLIII. 3 Ezeknek Takáts Sándor emelt maradandó irodalmi emléket.

Next

/
Thumbnails
Contents