Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

leválása jellemez Jajczától indulvást a Pliva tavak északi szegélyén áthaladva Kljucs környékéig. Ennek a nagy földfelületbeli zavar okozta iránynak az északi szárnya magába foglalja Jajcza északi határát, melynek szintje máig is nagyrészben krétából s újabbkori lerakodásokból áll. Csak a legújabb geológiai korszak tektonikai mozgása folyamán emelkedett ki Jajcza környéke, mely a harmadkorban tóval borított alföldet alkotott. Ez az emelkedés ugyancsak a legújabb földtani korszakban mehetett végbe, mert a folyók rendszere, jelesül a Verbász, ugyan medret szorított magának a hegysorozatok sikátoraiban, de máig sem futotta ki az időből, hogy a bérczszorosokat és canonokat (völgyzárakat) kiszélesítse s a hegyes szegélyű martokat lelapítsa. Ez a különféle alakzataiban majd félelmes zordsága, majd festői elrendezése a tájképeknek, adja meg Jajcza pittoreszk jellegét. A mi Jajcza rétegzetes felépítését illeti, annak részletes, szakszerű felsorolása messze elvezetne tárgyunktól, történelmi szempontból meg éppen fölösleges. Művelődéstörténeti szempontból elég megemlítenünk, hogy a produktív márgaréteget Jajcza környékén egy különös kifejlődésre jutott sejtes cseppkőmész borítja. Ez az olykor nagyméretű monolithokban jelentkező kőzet könnyen vágható s építésre, valamint faragásra alkalmas becses anyagot szolgáltat. Érdekesek azok a negyedkori és jelenkori, majd torlaszokat, majd gerebenszerű fokokat példázó mésztuff (Travertin)-képződmények, melyek a nagy tóból előretörtető Pliva folyón átzuhognak. A Pliva folyó a Szmiljevac planina éjszaki lejtőjén ered az ugyancsak Pliva nevű helység (5 km. Szokolac-Sólyomfészek vára romjaitól) közelében, 30 km. folyás után Jajczánál a Verbászba ömlik. Alsó folyásában földnyelvvel elválasztott két 4—5 km. hosszú, mintegy 500 m. széles tavat alkot. Öt—hat erős sugárban 30 m. mélységben, Jajczától nyugatra, bezajlik a rohanó Verbászba. Egyetlen látvány ez a maga nemében. Tájképi leírás helyett szolgáljon a várnak ezen oldaláról felvett mása.