Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. II. Oklevelek 1500–1818. (Budapest, 1919.)

nak, ugy hogy valamely részben defectus volt eddig, és cz után is talál lenni, ipso facto az en holtom utan apprehendálhassa és mind addig birhassa, miglen az neki legalt summakot az donationak continentiaia szerint más eő velle succedalando maradekim plenarie le nem tészik. Ezen husz ezer arany éreő és temetvényi s richnai én szamomra iutando summákig, melly is ioval feliől mullia az husz ezer forintot, legien szabados dispositioja István fiamnak fiu ágon levő maradéki közöt az várban és jószágiban neki legált portiókbul, de ha csak leanyokkal latogatná Isten, in eo casu mindenikének tiz tiz ezer forintig disponálhasson, mely ha az én temetvény és richnai neki legált summámból ki nem telhetnek mindenikének, ugy disponallion osztan az szepesvari jószágbul és nem a várbul, redemptibiliter iuxta mentem donationis. De azt is tempore emaritationis és nem külömben, Isten azt adván neki érni. Halála történvén pedig magtalanul leányi közzűl valamelyikének az neki legált summa másik leányra ne szálhasson, hanem fiu ágon leveő maradékokra derivaltassék. Hol pedig István fiamnak leányi magánál eléb meg halnanak és élő fiu magzatokkal is az ur Isten meg nem aldana, in eo casu lehessen szabados dispositioja az temetvéni és richnai summákig valakinek akaria. Minthogy pedig azon donationak tenora szerint Csáki Lászlónak is ezen Szepes várában és ioszágában successioia vagion, hagiom eő néki pro iure successionis a közép várban levő öt házakot a kolunoczi vammal ser és bor korczmával három ezer három száz harmincz három tallérban és hatvan pénzben biria irredemptibiliter. Ezért is mert az eos joszagbul tiz ezer tallérban el zalogositot jószágoknak ára, mellyet töb summaval öszve azon szepesvari donationak meliorálására és extensiojára fizettem, őtet is aequaliter concernálta volna, ugy hogy Ferencz és István fiaim fiiu agon levő maradéki defectusa approximálván a várbeli porkolábok és vár őrizetire rendeltetet szolgák neki és fiu ágon levő maradékinak is kötelessek legienek hogy in casu defectus masculini sexus eorum nem masnak hanem Laszlónak és fiu agon levő superstes haeresinek assignálliák a varat.