Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. I. Oklevelek 1229–1499. (Budapest, 1919.)

bus literis nostris patentibus verbotenus transscribi et transsumpmi faciendo eo, quod ipsum minus sigillum nostrum rotundum est deperditum, earundem tenores eisdem Nicolao wayvode et fratribus suis predictis eorumque heredibus et posteritatibus universis duximus concedendas uberiorem ad cautelam. Dátum Bude feria sexta proxima ante dominicam ludica, anno domini millesimo quadringentesimo sexto. J^ívül egykorú kéztől: Confirmacio super Eez. Hártya eredetíjén a király nagy kerek pecsétjének nyomaival, a családi levéltár központi részében 3. csomó 1. szám alatt. Több hibával közli Fejér Cod. dipl. X. 4. k. 510—512. 1. 1406 október i, Tokaj. Zsigmond király Csomaegyházi Kun Jakab fia Miklós és rokonainak kérésére átírja István nádornak 1389 április 15-én Ujszállás ügyében kiadott oklevelét. Nos Sigismundus Dei gracia rex Hungarie Dalmacie Croacie etc. marchyoque Brandenburgensis sacri Romani imperii vicarius generális et regni Bohemie gubernátor memorie commendamus per presentes, quod Nicolaus filius Jacobi, et Jacobus filius Johannis Comani nostri de Chwmaeghaz suis ac Thome ipsius Nicolai ac Laurencii dicti Jacobi fratrum carnalium necnon alterius Thome filii Ladislai de eadem in personis ad nostre maiestatis venientes conspectum, exhibuerunt nobis quasdam literas patentes condam Stephani regni nostri palatini et iudicis Cumanorum tenoris subsequentis suplicantes culmini nostro prece subiecta, ut earundem tenorem nostris literis similiter patentibus verbotenus inseri et redigi faciendo ipsis dare et concedere dignaremur uberiorem ad cautelam. Quarum tenor is est. Át írva István nádornak 1 389 április 1 5-én kelt oklevele. Nos itaque prefatorum Nicolai et Jacobi fidelium Cumanorum nostrorum supplicacionibus iuris consonis annuentes, tenorem prescriptarum literarum condam Stephani palatini et iudicis Cumanorum presentibus literis nostris patentibus de verbo ad verbum inseri faciendo easdem non abrasas non viciatas nec suspectas fore reputantes prefatis Cumanis nostris et eorum heredibus universis uberiorem iuris ipsorum ad