Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. I. Oklevelek 1229–1499. (Budapest, 1919.)

cautelam duximus concedendas. Dátum iri Tokay sabbato proximo post festum beati Mychaelis archangeli, anno domini millesimo quadringentesimo sexto. Hártya eredetije a hátára nyomott pecsét jeleivel a családi levéltár kassai részében 447, csomó 17. szám alatt. 1407 augusztus 15. A váradi káptalan bizonyítja, hogy Csáky Miklóst és Györgyöt Árpád biharmegyei birtokba a királynak 1407 június 7-én Budán kelt meghagyására zálogjogon beiktatta. Nos capitulum ecclesie Waradiensis memorie commendamus, quod nos litteras serenissimi principis domini Sigismundi Dei gracia incliti regis Hungarie Dalmacie Croacie etc., marchionisque Brandenburgensis etc. ac sacri Romani imperii vicarii generális et regni Bohemie gubernatoris statutorias nobis directas omni qua decuit reverencia recepimus in hec verba. Sigismundus Dei gracia rex Hungarie Dalmacie Croacie etc. marchioque Brandenburgensis etc. sacri Romani imperii vicarius generális et regni Bohemie gubernátor fidelibus suis capitulo ecclesie Waradiensis salutem et gráciám. Dicitur nobis in personis virorum magnificorum Nicolai de Chak, pridem wayvode Transsilvani ac Georgii fratris eiusdem alias comitis Siculorum, quomodo ipsi in dominium cuiusdam possessionis Árpad vocate in comitatu Byhoriensi existentis ipsos titulo pignoris concernentis legitime vellent introire, si contradiccio cuiuspüam ipsis non obviaret in hac parte. Super quo vestre fidelitati firmiter precipiendo mandamus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedignum, quo presente Andreas filius Stephani vei altér Andreas de Kecheth aut Antonius de Panaz seu Emericus de Pethlend sin altér Anthonius de Panch neve Johannes de Wathyon sin Nicolaus filius Nicolai de Nysa, ceu Andreas filius Anthonii de Gyakhaza an Johannes filius Beke de Sas aliis absentibus homo noster ad faciem predicte possessionis Árpad vocate vicinis et commetaneis suis universis inibi legitime convocatis et presentibus accedendo introducat prefatos Nicolaum et Georgium in dominium eiusdem statuat-