Budapest történetének okleveles emlékei. Monumenta diplomatica civitatis Budapest. Csánky [!] Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert I. (1148-1301). (Budapest, 1936.)

ELŐSZÓ Budapest székesfőváros középkori okmánytárának első kötetét bocsátom útnak. 320 oklevél teljes szövegét adja ez a kötet az olvasó kezébe, oklevelekét, amelyek három kicsi, jelentéktelen városka kezdetéről beszélnek, adnak aprólékos mozaikképet az első, osi, szent, királyi család idejéből. Fájó vallomásként kell előrebocsátanunk, hogy a 320 oklevélből egyetlen egy sincs a székesfőváros birtokában, hanem ez az anyag összegyűjtése mindannak az írásos feljegyzésnek, okmányszerű adatnak a középkorból, melyek idegen levéltárakban húzódnak meg. Mégis ezt a hiányosságot nem kell eltagadnunk vagy elrejtenünk, mert ez a hiányosság maga a történelem. Nincsenek okmányok Budapest székesfőváros levéltárában ebből az időszakból, nincsenek a későbbiekből sem, egészen egy óriási cezúráig, mely kettévágja a városmult folyamatosságát. Minden, ami ez elé esik, csak volt és elpusztult, meri elpusztult a város és semmivé lett. Feldúlták hadak, felégette tűzvész, lakói elűzettek öt emberöltőnyi időre a messzeségbe. S amiképen szétszóródott a népesség, szétomlottak a kőfalak, úgy veszett el minden, ami a múltra emlékeztetett. S ha a márványban pompázó királyi palota összeomlott, hogyne pusztult volna el az egyszerű okmány, amelyre úgy sem volt szükség, /lisz nem volt hol, raem volt miért érvényesíteni.