Budapest történetének okleveles emlékei. Monumenta diplomatica civitatis Budapest. Csánky [!] Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert I. (1148-1301). (Budapest, 1936.)

Az a tény, hogy Budapest levéltára ilyen hézagos, ilyen késői időponttól kezdődik, viszontagságokról beszél, amilyenek alig látogattak meg más várost, megpróbáltatásokról, amilyenekből jeltámadni és újra jelnövekedni érdem és dicsőség. Elpusztult a tesvérvárosok levéltára s vele minden okmány, ami együtt áttekinthető képet adhatott volna Budapest múltjáról. De olyan városok, mint a jővárosi rangú Buda és az egyenlő jelentőségre törekvő Pest, nem élhették le úgy életüket, hogy ne hagyjanak nyomot a szomszéd közösségekben. Buda és Pest számtalan lánccal jűződik számtalan központhoz, egyházi, politikai, külpolitikai vonatkozásokban, függőségi, érdektársi, szövetségesi minőségben. S ezeknek a központoknak írott emlékeiben jelbukkan itt is, ott is az egyik vagy másik város neve, hivatkozások, említések, jogviszony rendezések keretében. A gondos gyűjtő gazdag sorozatot tud ilyenekből összeállítani, egész levéltárra valót, mely értékesen egészítheti ki azt, ami megvan, még értékesebben pótolhatja azt, mi elveszett. Budapest város szerencsésnek érezheti magát, hogy ilyen gondos gyűjtőt mondhatott magáénak. Midőn ez a kötet közlésre jut, elsősorban annak eredményes munkásságát dicséri, aki jelvetette, megindította és a megvalósulás útjára vitte a gondolatot. A kötet és a gyűjtemény néhai Csánky Dezső nevét hordozza és hirdeti. Nem jejezhette be, de kezenyoma ott van az egész gyűjtésen, a célbajutott utak irányát ő szabta meg. övé mindenekelőtt az eszme, újjáteremteni a város elveszett, elkallódott levéltárát, összegyűjteni mindazt, ami a pótolhatatlannak látszó hiányt mégis pótolni képes. Már jiatal tudós korában a székesfőváros történetének búvára volt s számtalanszor érezhette az irott emlékek hézagos, esetleges, rendszertelen voltát.