Budapest történetének okleveles emlékei. Monumenta diplomatica civitatis Budapest. Csánky [!] Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert I. (1148-1301). (Budapest, 1936.)

mater sua ac soror ipsius antedicte quandam inedietatem vinee eorum, quam vineam in toto predictus Wilhalm páter ipsorum adhuc vivens Morcolfo et filiis suis pro quadam summa pecunie pignori obiigarat, sitain videlicet in territorio ville Pazanduk Tebesere vocato, vineis Jacobi, generi magistri J[hone] cantoris, Joance filii Budun de Beseneu et Tywan de Meger conterminalem et vicinam, ipsisque presentialiter permittentibus et aliis nullis penitus contradicentibus, ex beneplacito et voluntate Pauli et Bedere filiorum Morcolfi memorati, item universis proximis et cognatis Arnoldi supradicti consensum prebentibus et assensum, cuius quidem vinee alteram medietatem iidem filii Morcolfi cum uxore fratris eorum, Filee nominati iam defuncti, filia scilicet Zolounth in dotem ratione donationis propter nuptias assignarunt, dixerunt et confessi sunt vendidisse et assignasse predicto Gregorio sacerdoti et per eum, cui idem in vita vei in morte donare vei legare voluerit, iure perpetuo et irrevocabiliter possidendam pro septem marcis fini argenti plene receptis ab eodem. Assumentes nichilominus iidem venditores et se ac suos heredes ad hoc primitus obligarunt, ut si aliquam litis materiam ratione medietatis predicte vinee contra ipsum Gregorium sacerdotem contingeret per quempiam processu temporis suscitari, expedirent et liberarent eorum propriis sumptibus et laboré. Ut autem predicta emptio et venditio salva semper et irrevocabilis persistat, ad petitionem partis utriusque presentes concessimus litteras sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus magistri Ambrosii lectoris ecclesie nostre, anno Domini M° CC° octuagesimo tertio, magistro Jhone cantore, Gregorio custode, Pangracio decano, Bedeu et Jhonne sacerdotibus, Stephano ac Elya magistris ceterisque canonicis existentibus in eadem. Eredetije hártyán, fölül Abc. chirographummal, kenderzsinegen függő mandulaalakú viaszpecséttel, az esztergomi főkáptalan országos levéltárában őrzött Palásthylevéltárban »Lad. I. fasc. 1.« jelzet alatt. Kubinyi: Magyar tört. emlékek I. k. 128—29. 11. 204 Esztergom, 1285. június 14. Lodomér esztergomi érsek a pesti és jenei hajósok testülete által a budai káptalan ellen indított perben úgy ítél, hogy a pesti és jenei révvámnak és minden egyéb révjövedelemnek harmada az alperes káptalant illeti. Nos Lodomerius miseratione divina archiepiscopus Strigoniensis locique eiusdem comes perpetuus significamus, quibus expedit, universis presentium per tenorem, quod cum universitas societatis nautarum de