Budapest történetének okleveles emlékei. Monumenta diplomatica civitatis Budapest. Csánky [!] Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert I. (1148-1301). (Budapest, 1936.)

kamara levéltárából a pozsonyi káptalan levéltárába? Megjegyzendő, hogy ezek az oklevelek a budai káptalan magánlevéltárának csupán egyik részét képezik, a levéltár nagyobb része megsemmisült. A meglevő töredék azonban csaknem kizárólag budapesti vonatkozású okleveleket tartalmaz s éppen ezért a főváros középkori történetének legértékesebb forrásanyagául tekinthető, amelyhez hasonlót nem ismerünk. . A margitszigeti apácák oklevelei úgy kerülték el a pusztulást, hogy mikor az apácák 1526-ban a török elől elmenekültek, okleveleiket is magukkal vitték. Az elmenekült apácák utolsó lakóhelye Nagyszombat volt, ahol számuk annyira megfogyott, hogy V. Pál pápa 1615. január 10-én megszüntette a kolostort s az apácák vagyonát a pozsonyi klarisszáknak adatta át azzal, hogy a még élő nagyszombati apácák ellátásáról gondoskodni tartoznak. Ily módon kerültek a margitszigeti apácák oklevelei a pozsonyi klarisszák birtokába, akiknek érdekükben állott az oklevelek gondos őrzése, mert értékes birtokjogokat biztosítottak számukra. Az oklevelek egyrésze utóbb a budavári klarisszák kezébe került, kik III. Károly király 1714. október 23-án kelt engedélye alapján a pozsonyi kolostorból kiváltak s az anyakolostortól a hajdani margitszigeti apácák birtokainak egyik részével az azokra vonatkozó okleveleket is megkapták. Ezzel á hajdani margitszigeti apácák levéltára két részre szakadt, egyik része Pozsonyban maradt az ottani apácáknál, másik része pedig a budai klarisszák kezébe került. Mikor aztán II. József az összes klarissza kolostorokat megszüntette s vagyonukat lefoglaltatta, okleveleik a kamarai levéltárba kerültek, ahol az okleveleket kolostoronként lajstromozták s a margitszigeti apácák okleveleire vonatkozó lajstromok »Elenchus monialium Budensium« és »Elenchus monialium Posoniensium« elnevezés alatt a kamarai levéltárat tartalmazó Országos Levéltárban találhatók az eredeti oklevelekkel együtt. A pozsonyi és budai klarisszák levéltárainak középkori okleveleit — a megszüntetett többi kolostorok középkori okleveleihez hasonlóan — az Országos Levéltár később »Diplomatikai Levéltár« elnevezésű középkori oklevélgyűjteményébe sorozta be, ahol egyéb középkori oklevelek között időrendben nyertek elhelyezést. A margitszigeti apácák középkori okleveleinek egyik részét a Codex diplomaticus is kiadta már a Hevenesi-gyüjtemény alapján, nagyobbrészük azonban kiadatlan volt mindaddig, míg az Árpádkori új okmánytár ki nem egészítette a Codex diplomaticusban foglalt sorozatot. Ezzel sem vált azonban teljessé a margitszigeti apácák árpádkori okleveleinek kiadása, mert a Hazai Oklevéltárban is találunk ugyanazon forrásból származó árpádkori okleveleket, sőt a megnevezett Elenchusok átnézése is eredményezett néhány a margitszigeti apácák levéltárából származó ismeretlen árpádkori oklevelet, amelyeket szintén felvettünk a gyűjteménybe.