Budapest történetének okleveles emlékei. Monumenta diplomatica civitatis Budapest. Csánky [!] Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert I. (1148-1301). (Budapest, 1936.)

dando se et terram eorum monasterio nostro de claustro Virginis Gloriose. Unde fidelitati vestre mandamus precipiendo, quatenus cum Nycolao fratre Botiz homine nostro mittatis unum ex vobis fidedignum, coram quo idem homo noster terram seu possessionem quatuor hominuin predictorum statuat et assignet monasterio nostro antedicto, dimittendo de eadem ad usum quatuor hominum predictorum, prout videbitur. Reambulet etiam ipsam terram et metas novas elevet in eadem. Et postmodum rescribatis nobis metas erectas seriatim. Dátum Bude, in quindenis Sancti Regis. / Kívül: ... abbati et conventui Waradiensi. Eredetije hártyán, hátlapján zárópecsét körvonalaival, az Országos Levéltárban j»M. O. D. L. 2024.« jelzet alatt. Árpádkori új okmánytár XI. k. 606—7. 11. gg 1269.október 3. IV. Béla király a budai káptalan által jogtalanul élvezett budai tizedeket, a Hévízmelléki Szt. Jakab egyházat, a budai hegyen lévő Boldogasszony egyházát, a kelenföldi Szt. Gellért egyházat, a váli és dörgicsei tizedeket a veszprémi püspöknek visszaadja. [B]ela Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Crowatie, Rame, Servie, Gallicie, Lodoinerie, Cumanieque rex universis Christi fidelibus presentem paginam inspecturis salutem in omnium Salvatore. Quoniam humana conditio debilis et infirma vergit ad occasum mortisque subiecta legibus nec copiositate glorie, nec valide potestatis viribus predestinata nature defenditur a ruina: consulte geritur a principibus seculorum, quos terrene glorie principatus magnificat et exaltat, si sacrosancte matris ecclesie iura potentativis conatibus obumbrata detergant zelo iustitie et quod libere voluntatis arbitrio abstulisse dinoscuntur aut in alios transtulisse, liberaliter restituant et reforment, nitore conscientie presentis vite in exitu premuniti. Proinde presens etas et futura noverit posteritas, quod cum manus Domini ostendentis mundi prospera fore transitoria et caduca afflictionibus in illatis, nos orbans filio carissimo Bela, videlicet illustrissimo duce totius Sclavonie sicque genitorem efficiens infelicem graviter tetigisset et per eiusdem exitium nostris forsitan culpis promerentibus telis sauciasset amaritudinis sempiterne, discordia, que inter nos et karissimum nostrum primogenitum, inclitum regem Stephanum, consolationis