Haan Lajos–Zsilinszky Mihály: Békésmegyei oklevéltár számos, hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal – Monumenta diplomatica comitatus Békesiensis. (Budapest, 1877.)

majd megírja ennek határozatát . . „három vagy négy dolgot — úgymond — nagyot látok benne, egyiket, hogy nemcsak Lippa körül való nyolcz falunak, és minden dézsmája oda legyen, hanem az Gyula körül valónak is; másik, hogy még azon kivül is más tracta legyen, ki mind költségünkben telik; harmadik Derecske dolga; mi nekik (t. i. a törököknek) pecsétes levelet adjunk, avval osztán ellenünk éljenek, tudja kegyelmed ő nekiek minden levelek kétféle értelemmel szokott lenni, állhatatosság nincsen bennek ; — negyedik, hogy nem az vezér maga keze írása s pecséte alatt akar jóakaratjárói és a többiről hitlevelet adni, hanem az kihaja; talám annyi pénzt sem kellett volna neki ígérni, mert beküld vén az portára, ha ott hazajövések felöl kezdenek törekedni, s ha császár tekinteteért meg kell cselekednünk, jószágokat is meg kell adnunk, az mostani utolsó pénzadásunknak is kevés hasznát vesszük. Ha ezért meg kell adnunk az pénzt, kit Kegyelmed neki igért, azon legyen Kegyelmed, maga pecséte keze Írásával adjon az vezér azokról hitlevélet. Ha az Gyula körül való falukat elhadnák, bár Kegyelmetek az Lippa körül valókat oda engedné, de ezekről és az többiről, az mint felébb iránk, hétbe kelve tudósítjuk Kegyelmeteket; hogy fejedelemséget palatínusnak adjam jó akarat szerént, azt bizony senki nem éri, arról csak gondolkodni sem kell. Hazudnak az árulók, tudom kegyelmed eddig bőségeson megértette az eperjesi traktállak jó végbe való menését, nem árt kegyelmednek magát keményen viselni, mert bizony a tengeren tul is rosszul vadnak, oda vagyon Van és Esd nini, az fővezérnek most kell megindulni, arról is kegyelmednek elmélkedni kell . . . 4». 1634. aug. 28. Szász-Sebesről írja Rákóczy Gy. fejedelem hídvégi Mikó Ferencznek, hogy kénytelen fegyverkezni nehogy készületlenül lépessék meg a hitetlen török által, mert „Temesvárott, Lip-