Haan Lajos–Zsilinszky Mihály: Békésmegyei oklevéltár számos, hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal – Monumenta diplomatica comitatus Békesiensis. (Budapest, 1877.)
pán, Gyulán s az több végekben nem titkos lassú szóval, hanem nyilván titkolatlanúl az törökök beszélik, hirdetik, hogy az mostani hadnak — noha lengyelek ellen vagyon az neve, de miellenünk való, hogy kétfelől szorítsanak meg bennünket, és annak felette Székely Mózessel is nyilván fenyegetnek. Melyet cselekedetekkel is anynyira mutattanak és mutatnak, hogy talám soha az erdélyi birodalombeli hódolt szegénység olyan nagy ínségben nem volt, mint mostanában cselekesznek rajtok, s oly helyeket is kévánnak is behódolni, és fenyegetőznek mind tűzzel rablással ellenek, az melyek soha ennek előtte nem hódoltanak, s igy minden cselekedetekkel magok viselésével csak garázdát keresnek ezek a végbeli törökök, s valamennyivel mi jobban igyekezünk az sz. békességnek és jó szomszédságnak oltalmazására, ők annál nagyobb illetlenséggel mutatják magokat hozzánk ..." 50. 1686. nov. 24. Zölffikar aga irja a budai basának, hogy reménye van a török ügy jobbra fordultához, hogy „az mint akkor (t. i. Bethlen Gábor korában) az lippai sandsokság hozzá tartozó várakkal palánkokkal azon okból az pogányoktól felszabadult, Temesvár és egyéb hatalmas császár országi avval tiindöklöttenek : Isten engedelméből mostan is az nagyságod boldog idejében az jenei sancsákság kézben eshetik, 42 esztendeje négy török templommal együtt ez a vár a pogányok kezében akadott volt, annak megszabadulásában Nagyságod leszen oka, az Dunának az túl része Vácztól fogva Egrig avval ékesittetik, Temesvárnak, Gyuláit a k, Lippának belső kapuja Isten engedelméből kézhez jutván, az dolgot sietséggel cselekedvén, ez világon minémű szolgalat leszen, jutalmát tapasztaljátok. Szolnokból két nap oda menni lehetséges, közötte semmi hegy nincsen; a szolgáló rend, zaini és tímár szpahiák jelen vágynák, az tárházból ezen dologra költség nem kívántatik:
