Haan Lajos–Zsilinszky Mihály: Békésmegyei oklevéltár számos, hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal – Monumenta diplomatica comitatus Békesiensis. (Budapest, 1877.)

IS. 1584. Nov. 29-kén. Báthory Z s. erdélyi f e j e d e 1 e 111 levele a török császárhoz. Hatalmas Győzhetetlen Császár! Nyilván vagyon Hatalmasságod előtt, miképpen immár enyihányszor panaszolkodtam Hatalmasságodnak az Yéghbeli hatal. Zandcsákira és Beglerbéghre, és kiváltképpen Sasvarbégre, ki az Budai Bassának akarattyából Gyulai Béget és többeket magához vévén négy falumat, kikről én Hatalmasságodnak Adót adok, elrablá eldulatá és szegény embereket, Hatalmasságod Hiveit levágatá, ki miatt immár is az földnek, kit Hatalmasságod az én meghholtt Atyámnak, azonképpen énnekem is Atnarnéval adott, nem kicsin pusztulása vagyon, mely én Panaszkodásomra Hatalmasságod két rendbeli Csauzt bocsátott ide, először Keván Csauzt, hogy az én Panaszolkodásomat meghlássa, mostan pedighlen Musztafa Csauzt, hogy az elvitt rabokat megh adassa, és az Véghbelieket Hatalmasságod Parancsolattyával megh fenittse, hogy az én földemet ennek utánna ne bántsák, ne rabollyák, mely Musztafa Csauzzal Hatalmasságod parantsoló Levele mégh vegyék, mikoron én fő Embereimet botsátottam volna Budára és Zandcsákokhoz, az Budai Bassa nemhogy az rabokat megh adatta volna, hanem nyolcz fő Emberemet is megh fogatta, igen hamar való nap rettenetes Halállal fenyegetvén, mely dologh minden nemzettségnel lialhatalan, nem hogy az én követimet, ki Eő véle egyetemben Hatalmasságod Hive vagyok, hanem mégh az ellenségli követit is soha nem szokták bántani. . . . könyörgök azért Hatalmasságodnak, hogy tekintse megh az én Hívségemet, Engedelmességemet és az Budai Basát ez dologhért büntesse megh, és az én Embereimet, az több rabokkal egyetemben, kiket az Zolnoki és Gyulai Bégek el vittenek, adassa megh és ugyan valóban büntesse megh Hatalmasságod az Véghbelieket, hogy az Hatalmasságod nékemadta birodalmat ne hábor-