Haan Lajos–Zsilinszky Mihály: Békésmegyei oklevéltár számos, hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal – Monumenta diplomatica comitatus Békesiensis. (Budapest, 1877.)

azon törekedünk, hogy efféle ujitást az Császár Athname levele tartása ellen ott a földen, ki a nélkül is elégh ínségbe és Rettegésbe vagyon, ne hagyanak lenni, az Ilidat elhány ássák, és efféle Dolgoktól, kiket minduntalan a Bégek magoktól ez Földnek Romlássára gondolnak, elfogják eőket, — másért azért is küldtük oda Emberünket, hogy ott kétfelé tekintsen, hallyon és értsen mindeneket és minden bizonyos Hérrel az Porta állapotjárói, kihez mi is szabhassuk idein itt magunkat értessen mentül hamarébb leliet bennünket. Az Yéglibeliekkel most igy vagyon Dolgunk, az Portárúi pedigli Morgay István, kit Sz. György napigli hattunk volt, hogy ott legyen, nem .régiben érkezik megh, Istennek hála semmi gonosz Hért, kitül ide most szintén tartanunk kellene, nem beszél. Az Bassa, az eő módgya szerént, minden jó Akarattyát mutattya hozzánk, nagyon mondta néki, hogy semmitűl ne tartsunk, ne félylink, tartsak csak az Hívségliez magunkat, és hogy az Véghbeliek ezután semmit rajtunk nem cselekednének. Mondgya azt is, hogy akinek az Temesváry Bassaságot az előtt atták volt, az mind eddigh törekedett, hogy más Bassaságot az Tengeren túl szerzett magának, ezt pedigli az Temesváry Bassaságot másnak adták és onnan jönne márki Ozmán Bassával kefébe (?) volt és onnan jönne már ki helyébe, az Gyulai Béget is inegliváltoztatták, ez Szigetbe megyeri, és az jő ide Gyulára 8. Kivonat Bátori Istvánnak 1584. jul. 2-kén kelt leveléből, melyben válaszképpen szól az erdélyi kormányzóknak a török állhatatlanságáról, s figyelmezteti őket, hogy igyekezzenek elébb szép szóval és ajándékkal hatni reá, hogy a v é g v i d é k e t ne pusztítsa. „De ha — úgymond — sem efféle szóval való s Ajándékkal való Remedium nem fogna, hanem az Kegyelmetek közhére szerint Bihart és több Várad Tartományát császár paranesolattya és az uj Basa maga Ajánlása ellen akarnak megh rablani, szüksé-