Haan Lajos–Zsilinszky Mihály: Békésmegyei oklevéltár számos, hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal – Monumenta diplomatica comitatus Békesiensis. (Budapest, 1877.)

Kivonat Báthory Zsigmond fejedelemnek 1583. szept. 10-kén kelt s a török Portára küldött követének Margay Istvánnak adott u t a sit á s á b ó 1 melyben jelesül a 20. és 21. pontban ezek foglaltatnak : „Tulka felöl az előtt Gyulai Zantsákságra hoztak parancsolatokat, de mért hogy Szolnoki Zantságságból vagyon háborgatássá, fenyegetése, oda szerezzenek parancsolatot. — Az Bihar felöl mind a két Zandsákságra Gyulaira és Szolnokira erős parancsolatot hozzanak." 4. Kivonat Bátori István lengyel királynak Nov. 20-kán kelt leveléből, melyben azt irja az erdélyi panaszkodó Presidenseknek, hogy nagyon sajnálja a török rosz szomszédságát a véghelyeken; de nem tehet ellene semmit „mert az efféle rész szerént való rablásokat minden kor szokása volt az Vérbelieknek; senki ettűl megh nem menekedett, valakire Isten a Török szomszédságot vetette." .... „Kegyelmetek a kártételről a Portát commemoráltassa, és exageráltassa az szegenyhségh nyomorúságát, kitűl ha megh nem szűnnek, az egész föld megh futamik, a Szegénység más portra mégyen, kihűl az Németh földe épül, az hatalmas Császáré pusztul; ezzel és egyébféle ratiókkal ha használ Kegyelmetek jó, ha pedigh nem, nints szinte most mit tennünk ; engednünk köll az necessitásnak, várjunk az Istentül és az időtűl. Mi azt jól tudgyuk, hogy egy keresztyén Fejedelemnek akár melynek sem jó maga erejével Török császárba kapnyi." A török császár levele az gyulai béghez 1583. végén. Gyulay Beglinek ezt adom tudtára, az Erdélyi Vajda Embere ugy adta tudtomra, hogy Temesvary, Jeney, Bu12*