Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

D. p. m. mag. Smaragdi, elecli Coloc. au. n. vicecanc. d. et f. n. a. D. 1258. r. a. vicesimo tertio. Eredetije a M- Nemz. Múzeum lvt. (Törzsanyag.) Fejér, CD. IV. 2. 450. Smiciklas, Cod. dipl. V. 105. Kivonatok: Kukuljevié, Reg. no 762. Kubínyi, Magyar tört. eml. I. 34. 1200. — Sixtus mester esztergomi olvasókanonoknak engedélyt ad, hogy Hetyn faluban levő öröklött földét unokaöccseinek, Sceuleus faluból való Lőrinc fiainak, Arnold unokáinak hagyhassa. — D. anno D. 1258. regni a. vicesimo tertio. Eredetije az esztergomi érsekség egyh. levéltárában, n° 14. Magyar Sión I. 616. Codex Strigon. I. 46. Monum. Strigon. I. 451. 1201. — thuroczi Gergely fiának Mártonnak azon panasza ügyében, hogy (jardani) földét thuroczi Tamás és Ivánka elfoglalták, Detrik zólyomi ispán által vizsgálatot tartatván, Detrik ispán levele alapján, mely szerint az ispán Mártont az elfoglalt két ekeföld birtokába a turóci jobbágyfiak módjára leendő szolgálás kötelessége mellett visszahelyezte, megnevezve a szomszédokat is, — Detrik ispán intézkedését megerősíti. — Anno D. 1258. regni vicesimo tertio. Tartalmilag átírva a turóci registrum 71. §-ban és Garai Miklós nádor 1416-i oklevelében is. (Az Ivánka-családnak a M. Nemz. Múzeum lvtban letett levéltárában.) Kivonatosan kiadva: Fejér, CD. IV. 2. 483. Tört. Tár, 1904. 81. 1202. t — bizonyítja, hogy a Zlaudus veszprémi püspök és káptalana, másfelől Jakab mester és a johanniták esztergomi háza közt a miatt folyó perben, hogy a keresztesek népeinek dézsmája a püspököt s a káptalant illeti-e, míg a keresztesek egyházukat és népeiknek dézsmáját minden érseki, megyéspüspöki és más főpapi iurisdictio alól mentesnek állították, a keresztesek felmutatták a király, István esztergomi érsek és más bárók előtt [mediantibus] III. Orbán pápának Florentius acconi püspök oklevelében átírt oklevelét; Zlaudus püspök erre káptalana nevében is elállt a további perlekedéstől, eskü alatt ígérve, hogy a dézsmák ügyében soha többé pert indítani nem fognak. — D. p. m. mag. Achillis prepositi Albensis au. n. vicecanc. d. et f. n. a. D. 1258. r. a. vicesimo tertio. Egyszerű újkori másolata a veszprémi káptalan hit. h. lvt. (A. 1). Szentpétery, Középkori oklevélszövegek, 100. 1. A csupán újkori másolatból ismert oklevélszöveg elbírálása elég nehéz. Tárgyi valószínűségét III. Orbán pápa 1187-i oklevele (Monum. Strigon. I. 132.), amely a megyés püspök részéről a dézsmamentességet is tartalmazza, valamint IV. Sándor pápának az addig szerzett birtokokra nézve ugyancsak a dézsmamentességet biztosító 1258-i (Monum. Strigon. I. 455. és Potthast 17722. sz. szerint 1259-i) oklevele (Theiner, I. 242.) igazolhatja. Azonban nemcsak az oklevél elbeszélésének sajátságai (Florentius pecsétjének részletes leírása; Zlaudus püspök „tamquam viso fulgore exterritus" mond le a perlekedésről), hanem méginkább az össze nem illő nevek és időadatok erősen felköltik a gyanút. Az évszám és uralkodási év összeülik, de Achilles alkancellársága 1250 után nem állhat meg. (V. ö. Fejérpataky, A kir. kanc. 104. 1.) Hibásnak 1258. 1258. 1258.