Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

tekintve az évszámot és az uralkodási évet, Achilles alkancellársága (1243—50.) és István esztergomi érseksége (1243—1252.) alapján 1248-ra tehetnők az oklevelet; de ennek Florentius acconi püspöksége mond ellent, mert Florentius ezt a címet 1256—62 közt viselte. (Gams, Series episc. 434. és Eubel, Hierarchia, I. 104. Florentiusnak ugyancsak az esztergomi johanniták számára 1256-ból volt egy oklevele. Hazai okmt. VIII. 9. 1.) Ezeket az ellentmondásokat, amelyeket még István érseknek kancellárként említése is szaporít (v. ö. Fejérpataky i. m. 100. sk.), nagyon nehéz összeegyeztetni. Úgy látszik, egy olyan hamisítvánnyal van dolgunk, amelyet több forrásból állítottak össze; az egyik valószínűleg Florentiusnak 1256-i oklevele volt. A johannitáknak a XIV. század elején évtizedekig tartó perük volt a veszprémi püspökkel, egyebek közt a felhévizi dézsmák miatt is. 1329-ben azt mondják az elkeseredett perlekedésről, hogy „per viginti quinque annos et amplius" folyik (Monum. Rom. episc. Vespr. II. 50.), s valóban a per kezdeteit már 1295-ben találjuk. (U. o. 16. és IV. 312.) A hamisítás idejét és alkalmát itt kereshetjük. De mi szükség volt a hamisításra, mikor III. Orbán pápa oklevele eredetiben volt meg és megvan ma is? Talán, hogy III. Orbán oklevelében, mint később a IV. Sándoréban, a dézsmamentesség csak az akkorig szerzett birtokokra szólt, míg 1329-ben a felhévizi dézsmákról van szó. (Monum. Vespr. II. 50.) Az 1258-i királyi oklevél nem is részletezi a pápai oklevél tartalmát; általános bizonyítékul van szánva. S talán a XIV. századi hosszú per hatása alatt írták a IV. Béla állítólagos oklevelébe azt is, hogy a dézsmák miatt már akkor „per spatium multorum annorum" folyt a per. Pedig akkoriban ilyen, sok évig tartó perlekedésről nem tudunk. 1203. (1258.) okt. 18. (—) megállapítja, hogy F(avus) pannonhalmi apát Zemeke fiának Pálnak a tőle visszakövetelt eurkeni birtokért a jövő február 9-én 5 márkát tartozik fizetni, aminek ellenében Pál a birtok vásárlásáról szóló oklevelet s a birtokot is tartozik az apátnak átadni; ha az egyik fél kötelességét elmulasztja, a föld a másiknak tulajdonába megy át. — D. in festő Luce evang. Átírta a győri kápt. 1259. — u. az 1396. (Pannonh. r. lvt. III. D.) Wenzel, ÁUO. II. 316. Pannonhalmi rendtört. II. 308. (1258.) Dátum pro memória, de a győri káptalan átirata szerint királyi oklevél. Az átíró oklevél a szövegezés alapján ítélve a fizetésre megállapított terminuskor, február 9-ikén kelt. Az átírt oklevelet tehát 1258-ra kell tennünk. 1204. 1258. (?) — a pécsváradi [? de novo Pech in Varadino] hospesek kérésére átírja s megerősíti Benedek esztergomi érsek és udvari kancellárnak 1258-ban a (pécs)váradi [Varadiensisl apát és a pécsváradi (?) polgárok közt Olozfalva és 8 mansio ügyében történt megegyezésről adott oklevelét. — D. p. m. mag. Smaragdi, Albensis prepos. electi Coloc. au. n. vicecanc. dil. et fid. n. anno D. 1259. regni a. vicesimo quarto. Fejér i. h. szerint (és a dr. Karácsonyi János úrtól nyert értesítés szerint is) eredetije Nagyvárad város levéltárában volt. Keresztúri, Compend. descriptio ep. et cap. M. Varad. I. 126. Perger, Bévezetés a diplom. III. 226. (Mindkettőnél Nagyváradra értve.) Fejér, CD. IV. 2. 490.