Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

in possessionem dictae terrae fecimus introduci. Et sicut idem Detricus comes nobis in suis litteris intimavit, metae terrae memoratae taliter distinguuntur. Prima meta eius incipit a parte orientali in rivulo, qui oritur inter ipsam terram Zochowcz et per eundem rivulum vádit superius inter paludem ad partém meridionalem et de ipsa palude exiens tendit ad partém occidentalem et tenet metam cum villanis Gernallow (?), ubi sunt metae terreae, hinc vádit per fruteta usque terram Rechkouy et ibi tenet metam cum ipso Rechkoue et inde vádit per unam viam ad occidentem per fenetum usque fluvium Thwrocz et ibi pro meta est arbor salicis et hinc per dictum fluvium Thwrocz vádit inferius ad plagam septemtrionalem usque montem, qui est sub ecclesia virginis gloriosae et inde ascendit superius usque ecclesiam nominatam et iuxta ipsam ecclesiam pergit ad locum fori et transeundo ipsum locum fori vádit iuxta arborem ilicis usque ad arborem pomi et hinc descendit per locum lutosum usque praedictum rivulum ibique terminatur. In cuius rei memóriám et perpetuam firmitatem praesentes dedimus litteras duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus magistri Smaragdi electi ecclesiae Colocensis, aulae nostrae vicecancellarii dilecti et fidelis nostri, anno dominicae incarnationis millesimo ducentesimo quinquagesimo octavo, sexto Calendas Octobris, regni autem nostri anno vicesimo tertio. Smaragdusnak ekkori alkancellárságára vonatkozólag olv. az 1205. sz. 1197. — a Landstrass melletti marienbrunni [de fonté s. Marié de Landestrost] cisztercitáknak a Szt. János-egyháza mellett a Turia és Cercyka folyók közt Orbász megyében három ekeföldet ad olyan kiváltságokkal, amilyeneket azon a vidéken a ciszterciták élveznek. — D. p. m. mag. Smaragdi prepos. Albensis, electi eccl. Colocensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. 1258. r. a. vicesimo tertio. Eredetije a Magyarorsz. mellékt. oklvt. szerint a laibachi tartom. Ivt. Magyarorsz. melléktart. oklevéltára, III. 7. 1198. — jóváhagyja, hogy István szlavón bán, Stájerország kapitánya a bűneiért felakasztott Gurbusenek, Mico fiának, Zala megyében a Dráván túl fekvő földét, mely Gurbuseről István bánra szállott, serviensének, Scemének, Poucha fiának adta akként, hogy Sceme azt csak a bánnak vagy örököseinek adhatja el, Sceme, testvérei és örököseik azt bírhatják, s ha fiutódok nélkül halnak el, a föld István bánra vagy örököseire száll vissza; leírja a határokat is István bán oklevele szerint. — D. p. m. dil. et fid. n. mag. Smaragdi Albensis prepos. au. n. vicecanc. electi Coloc. a. D. 1258. r. a. vicesimo tertio. Eredetije: MODL. 478. Wenzel, ÁUO. VII. 484. Smiciklas, Cod. dipl. V. 104. Kivonat: Kukuljevié, Reg. no 763. 1199. — Ozur comes és Rados almissai nemeseket és az egész községet [communitasl kegyeibe fogadja, szabadságukban megtartásukat ígéri, várukat fogoly társaik kiszabadítása céljából még megtartja, őket véd- és dacszövetségbe fogadja, a bán és várnagy ellenében őket védi; e pontokra az oklevélben felsorolt főurakkal esküt [fides] tett; nekik vámnélküli közlekedést biztosít és földeik birtokában megerősíti őket. — 1258. 1258.