Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

Kachelmann, Geschichte d. ung. Bergstádte, II. 177. Wenzel, ÁUO. III. 206—7. A Selmecbányái bányajogkönyv jelen formájában Zycha (Das böhm. Bergrechi d. MA. I. 81.) szerint nem eredeti, hanem XIV. sz. végi fordítás. (Ellenkező értelműen szól Wenzel, Mo. városai és a városi jog, Függelék.) IV. Béla oklevelének töredéke mindenesetre csak fordítás lehet, s a fordítás hűségét erősen kétségbe kell vonnunk. Ha Zycha megállapítása helyes (i. m. I. 64.), akkor a selmeci jogkönyv az iglaui jogkönyv azon redactiója alapján készült, mely szerinte valószínűleg 1265—1280 közti időből való. (Azonban Zycha munkájának megállapításaira von. olv. MIOG. 23. 329. sk.) 1678. — a Guthkeled-nemzetségből való István ispánnak, Guth fiának adja a nyitrai ispánságtól kivett Kezw földet, leírva a határokat. Kiírva belőle a határleírás IV. László király 1274. febr. 16-i oklevelében, melyet átírt N. Lajos király 1356. (A gr. Forgách-cs. ghymesi ágának levéltárában a M. Nemzeti Múzeum lvt.) Kiadva a határleírás: Wenzel, ÁUO. IX. 52. Karácsonyi (A magy. nemzets. II. 89.) is csak annyit állapít meg, hogy „1270 előtt." 1679. — átírja III. István királynak a berkii (berettyói, szentjobbi) monostor javait megerősítő oklevelét. (Lásd a 121. számot.) Átírta I. Károly király 1326. (Kercselich szerint.) Kivonata kiadva: Kercselich, Episc. Zagr. 127. Fejér, CD. VIII. 6. 96. 1680. t — a luprechzazai (beregszászi) vendégeknek adja a Cibikfeulde nevű várföldet. (Záró része nincs.) Átírta V. István király 1261.(1) jan. 14., ezt Bubek György királynői tárnokmester 1365., s ennek 1603-i közjegyzői átiratának egyszerű másolata : MODL. 24,664. (a másolatok közt.) Hamisítvány, amely kiadatlan ugyan, de nem is érdemes szövegét közölni. Az V. Istvántól való állítólagos 1261-i (!) átíró oklevél Lodomeriust mondja alkancellárnak, aki 1264—66. közt volt az ifj. király alkancellárja (Fejérpataky i. m. 119. 1.). Eszerint az oklevél István ifj. királysága idejéből való lenne, pedig intitulatióként Istvánnak teljes királyi címe van írva. Ugyanitt a keltezés után néhány egyházfő van megemlítve, akik így együtt 1254—61. közt működtek. Ez a névsor tehát IV. Bélának valamelyik (aranybullás) okleveléből van véve. IV. Bélának az 1261-iben átírt oklevele nem ily otrombán összetákolt ugyan, de már corroboratiójával is elárulja hamis voltát, (In cuius rei memóriám dedimus praesens scriptum,) s ezzel végződik is. Az egész valószínűleg újkori hamisítvány, az állítólagos 1365-i átíró oklevéllel együtt. 1681. 1271. t — Miklós fiainak: Henrik és Miklós comeseknek ítéli a rablást elkövető Domokosnak, Domokos fiának, Mihálynak, Wros fiának és Gergelynek, Pous fiának Dabra nevű valkómegyei földjét, leírva a határokat. — D. p. m. discr. v. mag. Demetrii prepos. Albensis, au. n. vicecanc. d. et f. n. a. D. 1271. regni a. tricesimo septimo.