Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)
fiától visszavéve István fia Corradus mester kérésére a monostornak visszaadja, hivatkozással II. András király oklevelére; Bálint ispánnak s a mosonyi várnak a birtokra vonatkozó okleveleit pedig érvényteleneknek nyilvánítja. — D. in Zowlum, feria IV. post festum s. Jacobi ap. Eredetije Wenzel szerint a br. Révay-cs. levéltárában. Fejér, CD. IV. 1. 199. (é. n. 1240-1 oklevelek közt.) Wenzel, ÁUO. VII. 1. (1235—1241 közé téve). Major, Mosonym. monogr. II. 174. Az évszámra vonatkozólag olv. Karácsonyi, Hamis oki. 95. 1. V. ö. a 236. sz., ahol azonban Rajka csak a határleírásban szerepel. 1529. — Ebed ispán fiainak, s Isepnek és rokonainak Ponith ispán ellen folytatott perében a Ph. (Fülöp) esztergomi és S. (Smaragdus?) kalocsai érsek, valamint István ifj. király ítélete alapján való végleges döntést szeptember 15-ére tűzi ki, melyre Ponithot P(ál) veszprémi püspök által megidéztette. — D. in Lypche, VI. feria ante octavas s. Jacobi ap. Eredetije a M. Nemzeti Múzeum levéltárában. (Törzsanyag.) Wenzel, ÁUO. VIII. 264. (é. n.) Kubínyi, M. tört. emlékek, I. 56. (1267. körül.) Kivonat: Monum. Strigon. I. 545. 1. jegyz. Az évszámra nézve olv. Kubinyi i. m. Pótlék, 12. 1. és Karácsonyi, Hamis oki. 100 1. 1530. — a nemesektől elidegenített birtokok visszaadására vonatkozó határozatra hivatkozással megparancsolja a veszprémi káptalannak, hogy küldje ki emberét a király megbízottjával, Paznanus fiával Paznanussal a Gyüre [Iwre] nemzetségnek a tőle jogtalanul [indebite] elvett birtokokba való visszahelyezése végett. — D. Bude, feria quarta ante festum Nativitatis b. Virg. Eredetije: MODL. 701. Wenzel, ÁUO. VIII. 19. (1262 körül.) Wenzel az oklevelet megokolás nélkül tette 1262 tájára, talán a IV. Béla és István ifj. király közt 1262 őszén kötött béke intézkedésére gondolva (olv. Pauler i. m. II 2. 249—50.). Karácsonyi (A magy. nemzets. II. 115.) a király intézkedését a Hahót által lefoglalt Gyüre-birtokok visszaadatására értelmezi. Ez valószínű, s ezen az alapon az oklevelet 1265—67. közé tehetjük. (V. ö. az 1267. nov. 16-i kibéküléssel, Fejér, CD. IV. 3. 403.) Más kérdés, hogy a határozat, melyre a király hivatkozik, az 1267-i törvénnyel, illetőleg az esztergomi gyűléssel kapcsolatos-e. (Ebben az esetben szept. 7. az esztergomi gyűlésre nézve terminus ante quem lehetne.) 1267-re mindenesetre több valószínűséggel tehetjük az oklevelet, mint 1262-re. 1531. — Arnold fiának, Ponythnak, kinek Nykh falusi birtokrészét Fülöp esztergomi érsek, Rolandus volt szlavón bán és Móric tárnokmester mint a király részéről, Smaragdus kalocsai érsek, László volt erdélyi vajda és Baas mester mint István ifj. király részéről rendelt bírák Ebed fiainak, Kemin, Reinoldus és Jaknak ítélték, Ponyth azonban Ebed fiait e birtokból ismételten kiűzte, a szept. 15. körül Henrik szlavón bánnal, (1267.) júl. 29. Lipcse. (1267. ?) szept. 7. Buda. 1267. (szept. 15. körül.)
