Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

— bizonyítja, hogy a Ják nemzetség tagjai, u. m. Tristanus ispán és testvérei : Tamás és Mihály, továbbá Jak fia Myka, Artuna fia Márton, Gergely fia Sandur, Bertalan fiai: Dániel és Miklós, Chuna fia Joan és Pousa fia Csépán a Rebcha és Keurus közt fekvő föld egyheted részét átengedték Ebed fiainak: Kernen ispánnak, Renoldusnak és Jaknak, az assignálást augusztus 30-ára tűzve ki, a mindkét fél részéről felsorolt választott bírák ítélete alapján, a vasvári káptalan és ladi Balas bizonysága mellett, aki az ügy pristaldusa lesz; az oklevél a megegyezéstől való visszalépésre és a (király előtt való) megjelenésre vonatkozó megállapításokat is tarlalmazza. — D. in Lipche, sexta feria post quindenas Johannis bapt. Eredetijének egyik példánya a M. Nemzeti Múzeum levéltárában (törzsanyag), a másik a bécsi Staatsarchivban. (Saec. XIII.) Fejér, CD. VII. 2. 219. és VII. 5. 386. Wenzel, ÁUO. X. 449. Kivonat és javítások Fejér szövegéhez: Kubínyi, M. tört. emlékek, I. 67. Dátum pro memória, de írásából, a keltezésből s a tartalomból is következtetve királyi kiadvány. Az évszámra vonatkozólag olv. Karácsonyi, Hamis oki. 102. és 132. 1. 1526. — a Churla (Türje)-nemzetségből való Joachim ispán fiának, nemes Tamás ispánnak érdemeiért, melyeket néhai Kálmánnál, Szlavónia hercegénél, majd a királynál szerzett, valamint atyja, és testvére: Fülöp esztergomi érsek érdemeiért, — ez utóbbi még zágrábi püspök korában a királytól küldve a római kúriánál megbízatásának derekasan megfelelt, érsek korában pedig a király és az ifj. király közt folyt viszályok idején közvetítő volt, — a treuni Corrardustól és ennek Corrardus nevű fiától elvett, a Dráva mellett Szlavóniában fekvő Praudauiz nevű földet adja Mária királynénak és Béla sziavon hercegnek beleegyezésével, s rendeli, hogy e föld és lakói, miként előbb, ezentúl is minden adó és közszolgáltatás alól tpublice functionis] mentesek legyenek. — D. in Zolúm, in octavis b. Margarethe XIII. Kai. Aug. (a Vjesnik közlésében Julii,) p. m. mag. Farcasii prepos. au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. 1267. Átírta V. István király 1270. szept. 8. (Borsod m. lvt.) Wenzel, ÁUO. VIII. 162. Magyar Sión, III. 359. Monum. Strigon. I. 541. (csonka.) Vjesnik, VI. 267. Smiciklas, Cod. dipl. V. 435. Kivonat: Kukuljevic, Reg. no 934. V. ö. 795. sz. 1527. — Fertőfő-Szombathely [Zumbothel] falut, melyet II. András király a bemutatott oklevél szerint (ld. 240. sz.) István fia Csépán nádor és bácsi ispánnak adott volt, de IV. Béla király Corradustól elvette s a mosonyi várhoz csatolta, Corradusnak, István fiának visszaadja a hozzátartozó vámmal együtt, a mosonyi várnak erre vonatkozó, minden oklevelét érvénytelennek nyilvánítva. — D. in Zolum, feria quarta prox. post festum s. Jacobi ap. Eredetije a Hazai okmt. szerint a br. Révay-cs. styavnicskai levéltárában. Hazai okmánytár, VI. 160. Kivonat: Századok, 1875. 43. Az évszámra nézve olv. Karácsonyi, Hamis oki. 104. 1528. (1267.) - a lébényi [Lyben] monostornak Rajka [Reugen] és Sásony [Sassun] falvait, júl. 27. melyeket Imre király Sándornak, Poth nádor mosonyi ispán testvérének adott volt, Zólyom, de IV. Béla király a monostortól elvette, a mosonyi vártól és Bálinttól, Cequen (1267.) júl. 15. Lipcse. 1267. júl. 20. Zólyom. (1267.) júl. 27. Zólyom.