Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. (Budapest, 1927.)

1236. okt. 29. Pétervárad. 1236. nov. 7. 1236. (1236 körül.) Sz. Mária szigete. 1236. Ercsi sziget. 1237. máj. 6. t— az örökadományok visszaszedése alkalmából támadt perlekedés kapcsán az apostoli szék intelme folytán a szentmáriahegyi (borsmonostori) egyháznak adja Sydan föld felét és 500 zuan sót, és adományának a privilegialis pecséttel való megerősítését ígéri. — D. a. gr. 1236. r. n. a. secundo. D. in Peter Warad, IV. Kai. Nov. Másolata a Széchenyi-féle gyűjteményben a Nemz. Múzeum kézirat­tárában. (Quart Lat. 1280. II. 29. 1.) Batthyány, Leges eccl. II. 357. Fejér, CD. IV. 1. 57. Kivon. Szentpétery, A borsmonostori apátság Árpádk. oki. 119. Hamis, amint erre nézve a gyanú Szentpétery i. m. 51. sk. I. is ki van fejezve. 616. — Chybának és társainak, Ibur, Heym, Sid, Pocus, Karachun, Illerus, Sath, Hugel, Nolch, Joanus, Clemen, Stegun és Omodiasnak, kiknek ősei III. István király be­mutatott oklevele szerint Csehországból [de Bohemia] jöttek s III. István királytól Oboni földet kapták, ezen földön a királyi udvarnok-jobbágyokat megillető szabad­ságot adja, mellyel őket Dénes nádornak s más főuraknak bizonysága szerint már II. András király felruházta. — D. a. D. 1236. VII. Id. Nov. r. a. secundo. 1755. évi hiteles másolata Pozsony város levéltárában. (Lad. 28. n° 2.) Fejér, CD. IV. 1. 58. C . { 617. — Apáti föld ügyében a hegymagasi és leszői udvarnokok ellenében a pannonhalmi egyháznak oklevelet ad. — Anno D. 1236. Kivonat: Fejér. CD. IV. 1. 66. Az 1256. május 8-án kelt oklevél hibás kivonata. — a Nana mester özvegye állal a szigeti Sz. Mária-egyháza részére Sovskuth földre vonatkozólag tett adományt megerősíti. Wenzel, ÁUO. XI. 289. Károly J., Fejér vm. tört. V. 639, Lásd alább 1266 körül tett kelettel. t — megerősíti és felsorolja a deeswari vendégnépeknek II. András királytól nyert, s a bíráskodásra, szállásadásra, sószállításra, fél-vámmentességre vonatkozó kivált­ságait. — D. p. m. Smaragdi prepos. Albensis eccl. dil. et f. n. au. vicecanc. anno ab incarnationis (!) D. n. Jehsu Chr. 1236. in insula Erch. Eredetije Zimmermann-Werner szerint Dés város levéltárában. Wenzel, ÁUO. XI. 285. Densusianu, Documente, 143. Zimmermann­Werner, Urkundenbuch, I. 65. Kivonat: Történeti Lapok, 1874. 410. Hamis. Az eredeti oklevélben ily hibásan írt évszám (— mely Kará­csonyi, Hamis oki. 50. és az Erdélyi Múzeum XVIII. 224. szerint I256-ra javí­tandó —), a királyi címben „Bulgarie", az oklevélrészek szokatlan sorrendje (arenga a narratio után, keltezés helye legvégül), az évjelölésben Jézus neve mutatja, hogy hamisítvánnyal van dolgunk. Olv. a Századok 1921. évf. 82. sk. 11. ____ 618. — a székesfehérvári polgárokat [cives] megerősí összes szabadságaikban, mint­hogy Szent István királynak a fehérvári vendégek részére adott oklevele elégett;

Next

/
Thumbnails
Contents