Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

380 Á.: váradi káptalan: DL 39 597. (Petróczy cs. lt. C. 136.) Reg.: Kállay 373. sz.; Petróczy II. 56. 1. sz.; Reg. Slov. II. 53. 77. sz. (utóbbiak Á. alapján) Megj.: Az oklevél eredetije és átírása egyaránt rongált és hiányos szövegű. Az átírásból ki lehet egészíteni néhány helyen az eredetit, de bizonyos részek – beleértve a kiadási évet is – egyikben sem látszódnak. Az osztozkodásban részt vevők életideje alapján az oklevelet az 1340-es évekre vagy az utánra tehetjük, l. Engel, Genealógia, Kántor (jánosi, derzsi, hodászi; Szatmár m.). Balázs nevű leleszi prépost felbukkan korábban is, de az 1340-es évektől kezdődően 1335–1344, ill. 1347–1355 között hívták így a leleszi prépostot (Kumorovitz, Lelesz 10.). 553. (1320-as évek vége–1350-es évek közepe), júl. 25–31., Sződemeter A Külső-Szolnok megyei (de Zolnuk exteriori) 4 szolgabíró tudatja, hogy korábbi levelük szerint Fábián fiait: Istvánt és Illést elmarasztalták nyelvváltság kapcsán (de iudicio linguali) a fivérük: László ellenében, és az aug. 1. (oct. B. Iacobi ap.) előtti hétfőn a bírságból Abrám [!] fia János comes-nek elégtételt adni tartoznak olyan feltétellel, hogy ha a mondott határidőt nem tartanák be, akkor saját vállalásuk alapján János comes-nek 3 márkát tartoznak fizetni, ám a közgyűlés (congregatio) mondott napján ... a bírságból sem János comes-nek, sem Lászlónak nem adtak elégtételt. D. in Zendemeter [ↄ: Zeudemeter], die et termino prenotato, a. d. 13... K.: Gorové, Tóldalék 57. a. jegyz.; F. VIII/4. 649–650.; Palugyay, Külső Szolnok 317. Ford.: Benedek, Külső-Szolnok 287. Megj.: A kiadások egyaránt Cornides Dániel 18. századi kéziratából dolgoztak, és Fejér kivételével valamennyien 1300-as kelettel közlik az oklevelet (a fordítás is), ami biztosan nem lehet jó, mert az évszám vége az átírásból lemaradt, ahogyan ezt Fejér kiadása jelezte is. Cornides eredeti kéziratában valójában az 1330-as évszám található, és Ábrahám fia Jánost szolnoki ispánként említik (l. EO. Pótkötet). Amennyiben a szövegben Csaholyi Ábrahám fia Péter fia János szolnoki alispánra céloztak (Engel, Genealógia, Káta nem 7. tábla: Csaholyi), akkor ő legtágabban 1330 júliusa és 1335 augusztusa között viselhette hivatalát (kimutathatóan csak 1333–1334 folyamán) (Engel, Archontológia I. 200.). Ez esetben Cornides keltezése akár helyes is lehet (vagy legalábbis 1330 és 1335 közé szűkíthető), bár a szöveg mindenképpen romlott, hacsak nem feltételezzük, hogy a megyei jegyző eltévesztette a saját alispánja nevét. Ha a névalak mégsem romlott, akkor két személy nem azonos, és itt nem egy szolnoki (al)ispánról van szó. Egyéb támpontként szolgál, hogy bár a Szolnok megyei megyerészek megkülönböztetése már a 13. században is megjelent, az ispán vagy a megyei hatóság 1330-tól kezdte magát Külső-Szolnok megyeinek nevezni (1330: A. XIV. 352., 571. sz.; vö.: 1299: EO. I. 579. sz.; 1325: A. IX. 412., 435. sz.; 1327: A. XI. 476. sz.). 1328-tól kezdve találkozunk azzal, hogy a me-