Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

219 János 1323 elején még az ittenivel egyezően boszniai prépost és érseki kancellár volt, de febr. 13-án a szepesi káptalan prépostjukká választotta (A. VII. 35–36. sz.), amit az érsek máj. 6-án meg is erősített (A. VII. 171. sz.). A kelet tehát csak 1322 lehet. Az érsek egyébként ezekben a napokban Temesvárott tartózkodott (1322. aug. 6.: A. VI. 726. sz.), az Esztergomban lévő (és a kanonok elhunytáról hamarabb értesülő) János ezért fordult hozzá levélben. 302. (1321. szept.–1322. aug.) Az egri káptalan tudatja, hogy megjelent a színe előtt egyik részről Zouchud fia Martonos (Mortunus) fia János, és ue. Martonos fia Wynzulo fia Miklós, másik részről György fia Mihály a maga és fivérei: Obuydych (dict.) Péter és Gál nevében, és Miklós meg János azt a bevallást tette, hogy Martonos lánya, az ő nővérük, a megjelent Mihály felesége elhunyt, és egy Zemlen megyében lévő, Wpor nevű birtoka, amit az asszony és a férje kapott meg a házasságkötéskor, visszajutott az asszony halála után az ő kezükre. Azonban a György fiai iránt érzett rokoni szeretet miatt nem akarják tőlük e birtokot visszavenni, és részint emiatt, részint azon 150 márka miatt, amit tőlük már megkaptak, a mondott birtokot minden haszonvételével és tartozékával együtt átadják György fiainak és utódaiknak örökös birtoklásra, és szavatolják őket abban. A birtok határjelei: Zemlen-ből jövő út, odahelyezett kő (lapis positus), Helmeche folyó, nagy út, cserjés, szederbokor, Therebes-re vezető közút, tölgyfa, cserjés. Az oklevél méltóságsora: Péter prépost, Miklós olvasókanonok, Márton éneklőkanonok, Miklós őrkanonok, Péter Zemlen-i főesperes, Domonkos Wyvar-i, Walter Borusua-i, Lőrinc Kemey-i, Jakab [Sum]hun-i, Pé[ter] Zabouch-i, Benedek Borsod-i, másik Benedek Ung-i, István Heues-i főesperes. [I. Károly] király, [B]oleszló esztergomi érsek, László kalocsai érsek, [Márton] egri püspök. A. d. 13... E.: DL 82 847. (Zichy cs. zsélyi lt. 1. A. 39.) O iniciáléval, alján ABC betűkkel chirografált, hártyája vízfoltos és és hiányos, függőpecsétje vörös-zöld fonatának csak kis része maradt meg. K.: Z. I. 208–209.; Zempléni közokiratok II. 299–300. (csak a határjárás) R.: Reg. Slov. I. 328. 738. sz. Megj.: Az oklevél (látható) méltóságsora a káptalan 1321–1322-es okleveleivel mutat egyezést (vö. A. VI. 268., 271., 888., 889., 890. sz.), és azon oklevelek írásképe és külső díszítményei is megegyeznek az ittenivel (vö. DL 103 158., DF 210 808., 210 790.). Az oklevél végén szakadás miatt az egri püspök neve nem olvasható, annyi látszik, hogy „domino nostro venerabili patre ... Dei g... ...ensi”. A szövegezés a párhuzamos oklevelek alapján rekonstruálható, l. DL 103 158. és DF 210 808. (A. VI. 268. és 888. sz.): „domino nostro venerabili patre M. Dei gratia episcopo Agriensi” mindkét helyen, vagyis ott Mártont említik. Ő 1322-ig volt püspök, utóda, Csanád 1322 szeptemberében bukkan fel először (Engel, Archontológia I. 68.), és Csanáddal a formula is