Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

220 megváltozott (l. DL 2134., A. VI. 890. sz.: „domino Chanadyno electo ecclesie Agriensis”). A jelen levél keltét így Boleszló esztergomi érsek hivatalba kerülése (1321. máj., azonban pápai megerősítése csak 1321. szept. 2., l. Engel, Archontológia I. 63.) és Márton legfeljebb 1322 augusztusáig tartó egri püspöksége adja. 302a DL-DF adatbázis 1320–1322 közé, okt. 21. utánra keltezi Mikcs „királynéi országbíró” levelét: PPL. Klimó-gyűjt. 58. (DF 285 802.) (K.: F. VIII/1. 393–394.; Temes 8., ford.: DIR C. XIV. I. 177–178.) Az oklevél regesztáját „(1321.) okt. 25.” kelettel l. A. VI. 287. sz. A kelet Karácsonyi János indoklása szerint került 1321-re: „A kibocsátó 1321. október 8-án birta itt említett méltóságát [ti. királynéi udvarbíró], 1322. október 21-én Drugeth Fülöp már nádor s e helyett csak »mgr«-nak nevezik.” (Karácsonyi, HH. 170–171. [281a. sz.]) Maga Kristó Gyula is hozzátette a regeszta utáni megj.-ben, hogy „Engel Pál szerint valószínűbb kelte 1322” (A. VI. 287. sz. – itt Engel lektori véleményére célzott). Egyébként korábban maga Karácsonyi is 1322-re keltezte a levelet (Karácsonyi, HH 170–171. [280. sz.]), később igazította ki 1321-re. Hogy Karácsonyi milyen forrásokra célzott, nem világos, nem ismerünk sem olyan 1321. okt. 8-i levelet, amiben Mikcs királynéi udvarbíró, sem olyan 1322. okt. 21-it, amiben Druget Fülöp nádor lenne (vö. A. VI. passim). Mikcset 1322 nyarán említik először udvarbírónak, és Fülöp egészen bizonyosan csak 1323 januárjában nyerte el a nádori címet (Engel, Archontológia I. 2., 56.). Ez alapján – bár az 1321-es év sem kizárható – 1322 a valószínűbb (ez esetben a napi kelet okt. 24.). 303. (1319–1322.) nov. 2. Márton mester fehérvári főesperes végrendelete, amit papi rendű (presbyteratus ordinis) kanonoktársai: János szentendrei (de Sancto Andrea) főesperes, Kozma al-éneklőkanonok (succentor), Mátyás jegyző (notarius) és György dékán, továbbá a veszprémi (de Wesprimio) Szent Miklós-egyház papja (sacerdos): Gergely, illetve más jelenlévők színe előtt tett gyengélkedő testtel, ép elmével. A fivérét: Jánost rendeli örököséül. Az Olvrs-ban lévő birtokait, amiket a veszprémvölgyi (de Valle Wesprimiensi) Szűz Mária-egyház apácáitól, Menchel-i Móric comes fia Petheu nemestől, illetve Leurente-i Merse comes-től vásárolt, a veszprémi káptalanra hagyja. Veszprémi (de Wesprimio) Zobou fia Páltól vásárolt telkét (sessio) a frater-e: Eguke fiára Ágostonra hagyja, a Veszprém várában (in castro) lévő házait, a kőből épült pincét és más épületeket pedig János nevű fivére fiára: Miklós tanulóra (scolaris). Azt a telket, amin János szabó tartózkodik, a hozzá tartozó földekkel együtt ugyanezen Jánosra, továbbá azon fiaira hagyja, akik a végrendelkező Ilona nevű nővérétől születtek. Azt a szőrmebélés nélküli palástot (tabardam ... sine farratura), amit a pécsi püspöktől kapott, Kozma mester al-éneklőkanonokra, az elülső részén szakadt felsőruháját (tunicam) finom szövettel bélelt fejfedővel a mondott Mátyás mesterre, a fehér palástját pedig a mondott Gergely papra hagyja. A nagy horogféle szerszámát [?] (angistoriam meam magnam) a veszprémi egyházra hagyja, a többszínű bő felsőruháját Lodomérra, a