Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

188 hanem 1311-ben viselték hivatalaikat” (Karácsonyi, HH. 84–85., 171/a. sz.), de az általa felhozott források (F. VIII/1. 149., AO. I. 120., 220., 315.; vö. A. I. 381. sz., A. II. 2. sz., A. III. 6., 552. sz.) egyikében sem szerepelnek 1311-re keltezhetően a fenti személyek teljes körűen, így az az oklevél is 1314–

1322 közé tehető. A szolgabírói kar tehát 1314–1322 közé szűkíti a keletet. Továbbá a pozsonyi káptalan1320. szept. 27-i okleveléből kiderül, hogy már egy ideje per folyt Lampert fia Péter kondorosi birtokrésze ügyében a birtokot itt megkapó Péter fia Tamás és az itt rokonként feltüntetett Tamás fia Jakab között (A. V. 895. sz.). Nagy valószínűséggel ezen birtokrészről van szó, és Tamás fia Jakab később mégis megtámadta Péter fia Tamás birtokjogát. Bár a „hosszan pereskedtek a jogrend szerint” („diu ordine iudiciario fuissent altercati” – AO. I. 577.) lehet formulás megfogalmazás is, valószínű, hogy a per 1320 előtt kezdődött, főként, hogy Tamás fia Jakab 1320. márc. 20-án mint beteg ember végrendelkezett és eladományozta a maga kondorosi birtokrészét (A. V. 727. sz.), ezért nem hihető, hogy ezután indított volna pert egy rokona kondorosi birtokrésze ügyében. Így a jelen oklevél kiadásának felső határaként 1320 februárja húzható (hiszen Jakab csak akkor kezdett pert a birtokrészért, miután Lampert fia Péter itt elveszítette azt), de valószínűleg korábbra, 1315 és 1319 közé tehető. 253a DL-DF adatbázis 1310–1320 közé keltezi a jászói konvent ápr. 4-i oklevelét: DL 84 220. (SNA. Bárczay cs. lt. 1. 56.) (K.: HO VII. 363.; R.: Reg. Slov. I. 330. 758. sz.), amelyben Miklós fiai: „Balassa” Demeter és Péter mellett szerepel az a bárcai Illés (Elyas) fia Inok, akinek 1300-ban már az özvegyét említik (W. X. 409.). 254. (1314–1320.) márc. 9.–ápr. 9. k. A pozsonyi káptalan az elébe járuló Kundurus-i Péter fia Tamás kérésére átírja és megerősíti Detre pozsonyi alispán (curialis comes) 30 hold föld és 2 hold telek (sessio) eladásáról szóló oklevelét. [D. ...domin. q]ua cantatur Judica, a. eiusd. ut supra. E.: SNA. Pozsonyi kápt. hiteleshelyi lt. 14. 10. 46. (DF 226 731.) Teteje chirografált, hártyája vízfoltos, alul szakadt, szövege hiányos. K.: Reg. Slov. I. 58. Megj.: Az átírt oklevél regesztáját l. a 253. sz., az a jelen átírás alsó időhatára. A felső időhatár 1320, mert az év szept. 27-én az itteni birtokrészt Tamás eladományozta egy perbeli kiegyezés fejében, amit egy rokona indított a birtokrész ügyében (A. V. 895. sz.), ezután már nem lett volna értelme megerősíttetni a saját birtokjogát.