Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

185 Lőrincz testvére, Gergely, már 1284-ben nagykorú, tehát Lőrincz is nagykorú lehetett már 1300 táján és Domonkos testvérének, Dénesnek oklevélileg megállapított kora azt mutatja, hogy Domonkos életpályája sem terjedt 1300-on túl.” (Karácsonyi, Nemzetségek 1048.) Bertalan fia Domonkosnak ez az egyetlen ismert felbukkanása, és tény, hogy a fivére, Bertalan fia Dénes 1260–1299 között tűnik fel, 1260-ban már a kroissenbrunni csatában harcolt (Karácsonyi, Nemzetségek 1047–1048.), ami akkor is a késő Árpád-kor felé tolja Domonkos életidejét, ha nagyobb életkorbeli különbséget feltételezünk a testvérek között. Mindez természetesen nem zárja ki, hogy megélte a 14. század első néhány évtizedét. Az oklevél kiadásának biztos felső határa 1329, 1330 novemberének elején ugyanis Imre fia Lőrinc elesett a „posadai” csatában (Engel, Genealógia, Osli nem 4. tábla: Csornai), ám valószínű, hogy ennél évtizedekkel korábbi. 250. (1280-as–1310-es évek) A veszprémi káptalan tudatja, hogy megjelent egyik részről Mykolad-i Konrád fia Herbord a maga és Jakab fivére Mihály nevében a veszprémi káptalan ügyvédvalló levelével, másik részről Paloznuk-i Bozma fia Lőrinc a maga és fivére: István nevében, és Herbord azt állította, hogy Lőrinc és István Mihály serviens-ének: Pethke fia Demeter halálának kapcsán mindennemű elégtételt megakadályozott Mihálynak és neki, ezzel szemben Lőrinc azt állította, hogy fivére: István megsebesítése kapcsán elégtétel jár nekik Mihály és Herbord részéről. Így a felek kölcsönösen lezártnak tekintik egymás elleni pereiket olyan feltétellel, hogy ha valamelyik fél ezen ügyek miatt, vagy bármilyen más okból, különösen Mihály épületeinek felgyújtása kapcsán, valamilyen jogtalanságot követne el, és ezt nyilvánvalóan meg is erősítik a veszprémi káptalannak vagy a tihanyi (Thykoniensis) konventnek a felek által kiválasztott megyebéli emberek, ti. Herbordék részéről Latyr-i Endree mester, Saar-i Domonkos comes, Jutas-i Heym mester és Mykolad-i Fábián, a másik fél részéről pedig Hydegkuth-i Saul comes, Keek-i Miklós, Wazul-i Sebestyén comes és Borlogh-i Konrád, vagy pedig valaki bármely eddig elkövetett károkozás és jogtalanság miatt pert indítana a másik fél ellen, akkor azt per nélkül 50 márka bírságban marasztalják el. D. f. III. p. domin. Reminiscere. E.: DL 47 842. (Múz. Ta. Majláth) Hártyán, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés, és átfűzött hártyaszalag mentén mandorla alkú zárópecsét viaszmaradványai. Megj.: A felek közül Herbord 1305-ben tűnik fel (A. I. 714–715. sz.), Bazma fia Lőrinc 1312-ben (A. III. 285. sz.), a tanúk közül sári Domonkos 1296-ban (Reg. Arp. 4049. sz.), jutasi Heim 1299-ben, 1308-ban és 1315-ben (HO. VI. 446.; A. II. 433. sz.; A. IV. 34. sz.), vászolyi Sebestyén pedig 1305-ben (A. I. 714. sz.). (Kérdéses, hogy az 1318-ban temesi alispánként feltűnő sári Domonkos azonos-e az itteni tanúval, vö. A. V. 154., 158., 168. sz.) Az oklevelet