Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

159 ot javasolva: Kristó, Károly harcai 318–319., 326. A keletre l. még Zsoldos, Borsák és I. Károly 59–60. 210. (1316. nov.–1317. febr.) Amadé nádor fia János mester megparancsolja Zobozlaus comes fia Egyednek, hogy Barza-i Illés fia János perét halassza el két héttel (duabus septimatis) a hadsereg visszatérte utánra (p. exercitus reversione), és aki perelni akarna vele, az az ő személye előtt tegyen panaszt. E.: DL 75 167. (Máriássy cs. lt. Máriássy Ferenc 61.) Szabálytalan alakú hártyája két oldalán vízfoltos, hátoldalán zárópecsét foltja. R.: Reg. Slov. I. 360. (844. sz.) Megj.: Amadé fia János 1302-ben tűnt fel először, és 1308-ban már az itt is olvasható módon címezte magát (A. I. 202. sz., A. II. 307. sz.). Ezt a titulusát apja halála után is megtartotta, amikor Göncön Abaúj megyei ügyekben előtte tettek panaszt (13[12.] márc. 21.: A. III. 254. sz.). Ám kiadási év nem vehető ki jól az oklevélen (vö. DL 60 157.), a kiadások és a regeszta 1312-re keltezték, de nem kizárható, hogy az oklevél későbbi, mivel 1312-ben a megyésispáni címet Marhard fia Mihály töltötte be (Engel, Archontológia I. 94.), és nem valószínű, hogy Amadé fia Jánosnak Göncön ilyen párhuzamos hatalma lett volna a megyében. A rozgonyi csata után néhány évvel azonban egy időre „rehabilitálták” az Amadé-fiakat, és a megye élén 1316. december 16-án már egy bizonyos „János mestert” találunk, aki nagy valószínűséggel azonosítható Amadé fia János mesterrel (Engel, Archontológia I. 94., vö. Zsoldos, Druget 38.). Az említett 1312-es oklevelet így akár 1316-ra is keltezhetjük, és mivel az itt feltűnő Bárcai Illés fia János szintén Abaúj megyei birtokos volt (vö. Gy. I. 64–67.; Engel, Genealógia, Bárcai), az oklevél olyan időben kelt, amikor Jánosnak hatalma volt Abaúj megye felett. Ez így volt 1316 folyamán és 1317 elején. Hogy apja életében is gyakorolt volna hasonló jogosítványokat a megye felett, ha nem is teljesen kizárható, de nem valószínű. Az oklevélben említett „hadsereg” visszatérte így akár a saját hadbavonulására is vonatkozhat, amikor Debreceni Dózsa oldalán részt vett a debreceni csatában a Borsák ellen (Engel, Ország újraegyesítése 117.). I. Károly király – a győztes csata ellenére – gyorsan leváltotta Amadé fia Jánost, Druget Fülöp fegyverrel szerezte meg Göncöt, ami az Amadé-fiak 1317 végi lázadásához és gyors bukásához vezetett (minderre l. Engel, Ország újraegyesítése 118–119.; Zsoldos, Druget 38–40.). Ha tényleg erről van szó, akkor az oklevél 1316 legvégén, 1317 elején kelt valamikor. A kelet nem mond ellent annak sem, hogy Bárcai Illés fia János utolsó ismert felbukkanása 1312-re tehető (A. III. 388. sz.).