Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)
DOCUMENTA
345 akinek akarja. Amit a főesperes az ügyben cselekszik, a király jóváhagyja és megerősíti. D. Zagrabie, 5. die Dec., a. d. 1369. Á.: a 703. számú oklevélben. 644. [1369.] dec. 5. Róma [V.] Orbán pápa kinyilvánítja: egykor (dudum) értesült róla, hogy a [IV.] Károly római császár, cseh (Bo) király és [III.] Kázmér lengyel (P) király közötti kölcsönös kedvezés megőrzéséhez és a Cseho. és Lengyelo. közötti béke ápolásához hasznos, hogy a császár fia: a serdületlen (impuber) Vencel összeházasodjon Kázmér gyermek (infans) leányai: Anna és Kunigunda (Cunegundis ~ Cunegunde) közül az egyikkel, de ez nem lehetséges pápai felmentés (dispensatio) nélkül, mivel Vencel és e leányok negyedfokon vérrokonságban állnak, Anna és Kunigunda pedig törvénytelen születésűek (defectus natalium). A pápa tekintettel a császár, Kázmér és egymással szomszédos országaik békéjére, és remélve, hogy az efféle házasságból sok jó származhat az egyháznak és a hitnek is (aminek ellenségei Lengyelo.-t határolják), apostoli hatáskörrel speciális kegyből Vencelnek és e leányok valamelyikének (amelyiküket a császár és Kázmér erre kiválasztja) a mondott vérrokonsági akadály ellenére engedélyezte, hogy a császár Vencel nevében, Kázmér pedig a választott leánya nevében az eljegyzést megkössék, Vencel és e leány, amikor a kellő kort eléri, házasságot köthessenek, abban megmaradhassanak, és az efféle házasságból születendő sarjat törvényesnek nyilvánította, ezenfelül (hogy az eljegyzés és a házasság még illőbb legyen) a császár és a király által kiválasztott leányt apostoli teljhatalomból törvényesítette, a születési és egyéb jogaiba visszahelyezte és mint törvényesen (de legitimo thoro) születettet örökösödésre és méltóságok viselésére képesnek nyilvánította, a mondott törvénytelen születés és bizonyos ellentétes rendelkezések és szokások ellenére is, de úgy, hogy e törvényesítés és engedély által [I.] Lajos királynak (V), Erzsébet római császárnénak, Cseho. királynéjának, Erzsébetnek, Magyaro. királynéjának, valamint Kázmér stettini hercegnek (Kázmér király és leányai vérrokonainak) és ezek örököseinek semmiféle jogsérelem nem származhat, miként mindez a pápa oklevelében szerepel. Nemrég (nuper) azonban a magyar király és királyné érdekében előadták a pápának, hogy Kázmér király törvényes fiak nélküli halála esetén közvetlenül az első helyen Erzsébet, mint Kázmér király soror-ja és közelebbi rokona, a második helyen pedig Lajos mind jog szerint, mind az általuk Kázmér királlyal kötött szerződések miatt kell Lengyelo.-ban örököljön, és egyesek attól tartanak, hogy a mondott törvényesítés és születési jogokba visszahelyezés miatt Erzsébetnek és Lajosnak az öröklés rendjében jogsérelme keletkezhet, ezért kérték, hogy a joguk megőrzéséről a pápa gondoskodjon. A pápa a kérésnek megfelelően kinyilvánítja apostoli hatáskörrel: az volt és az is a szándéka, hogy a magyar királynénak és királynak mindezek miatt semmiféle jogsérelme ne keletkezzen sem a Lengyelo.-i öröklés rendjében, sem egyébben, mintha a mondott törvényesítés, visszahelyezés és engedély meg sem történt volna. D. Rome apud S. Petrum, Non. Dec., pápasága 7. évében. [1369.]