Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

346 K.: Theiner II. 89–90; Mon. Vat. Boh. III. 761–763. (ASV. Reg. Vat. Vol. 250. fol. 11v-12v. alapján.) R.: Reg. Imp. VIII. 518. 645. [1369. dec. 5. Róma] [V.] Orbán pápa kinyilvánítja: egykor (dudum) értesült róla, hogy a [IV.] Károly római császár, cseh (Bo) király és [III.] Kázmér lengyel (P) király közötti kölcsönös kedvezés megőrzéséhez és a Cseho. és Lengyelo. közötti béke ápolásához hasznos, hogy a császár fia: a serdületlen (impuber) Zsigmond (Sismund [!]) összeházasodjon Kázmér gyermek (infans) leányai: Anna és Kunigunda (Cunegundis ~ Cunegunde) közül az egyikkel, de ez nem lehetséges pápai felmentés (dispensatio) nélkül, mivel Zsigmond és e leányok harmadfokon vérrokonságban állnak, Anna és Kunigunda pedig törvénytelen születésűek (defectus natalium). A pápa tekintettel a császár, Kázmér és egymással szomszédos országaik békéjére, és remélve, hogy az efféle házasságból sok jó származhat az egyháznak és a hitnek is (aminek ellenségei Lengyelo.-t határolják), apostoli hatáskörrel speciális kegyből Zsigmondnak és e leányok valamelyikének (amelyiküket a császár és Kázmér erre kiválasztja) a mondott vérrokonsági akadály ellenére engedélyezte, hogy a császár Zsigmond nevében, Kázmér pedig a választott leánya nevében az eljegyzést megkössék, Zsigmond és e leány, amikor a kellő kort eléri, házasságot köthessenek, abban megmaradhassanak, és az efféle házasságból születendő sarjat törvényesnek nyilvánította, ezenfelül (hogy az eljegyzés és a házasság még illőbb legyen) a császár és a király által kiválasztott leányt apostoli teljhatalomból törvényesítette, a születési és egyéb jogaiba visszahelyezte és mint törvényesen (de legitimo thoro) születettet örökösödésre és méltóságok viselésére képesnek nyilvánította, a mondott törvénytelen születés és bizonyos ellentétes rendelkezések és szokások ellenére is, de úgy, hogy e törvényesítés és engedély által [I.] Lajos királynak (V), Erzsébet római császárnénak, Cseho. királynéjának, Erzsébetnek, Magyaro. királynéjának, valamint Kázmér stettini hercegnek (Kázmér és lányai vérrokonainak) és ezek örököseinek semmiféle jogsérelem nem származhat, miként mindez a pápa oklevelében szerepel. Nemrég (nuper) azonban a magyar király és királyné érdekében előadták a pápának, hogy Kázmér király törvényes fiak nélküli halála esetén közvetlenül az első helyen Erzsébet, mint Kázmér király soror-ja és közelebbi rokona, a második helyen pedig Lajos mind jog szerint, mind az általuk Kázmér királlyal kötött szerződések miatt kell Lengyelo.-ban örököljön, és egyesek attól tartanak, hogy a mondott törvényesítés és születési jogokba visszahelyezés miatt Erzsébetnek és Lajosnak az öröklés rendjében jogsérelme keletkezhet, ezért kérték, hogy a joguk megőrzéséről a pápa gondoskodjon. A pápa a kérésnek megfelelően kinyilvánítja apostoli hatáskörrel: az volt és az is a szándéka, hogy a magyar királynénak és királynak mindezek miatt semmiféle jogsérelme ne keletkezzen sem a Lengyelo.-i öröklés rendjében, sem egyébben, mintha a mondott törvényesítés, visszahelyezés és engedély meg sem történt volna. [D. Rome apud S. Petrum, Non. Dec., pápasága 7. évében.] [1369.]