Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)
DOCUMENTA
315 a Bunchyda-i hospesek és népek a birtokbejárás idején Lona birtokból nagy földrészt el akartak foglalni és Bunchyda birtokhoz csatolni, majd bemutatták Miklós erdélyi vajda, Zonuk-i comes 1315. nov. 14-én Clusuar-on kiadott nyílt oklevelét (l. Anjouoklt. IV. 181. szám), ami átírta a konvent ua. évi jelentését Lona határairól (l. Erdélyi Okm. II. 252. szám). Mivel a vajdának és közgyűlésen vele levő szolgabíróknak és esküdt ülnököknek úgy tűnt, hogy a Buchhyda [!] és Lona birtokok közötti határok Miklós vajda ezen oklevele alapján történő elkülönítésére ki kell küldeni a vajdai embereket a konvent tanúságai alatt, ezért a vajda kéri a konventet, hogy küldjék ki a felek részére tanúságaikat, akik jelenlétében Badugh-i Péter fiai: Miklós v. János, v. Chamafaya-i Touth János v. szentegyedi (S. [lehúzva: Emericus] Egidius) Wos (dict.) László v. Vysa-i Salamon fia: István vajdai ember a felperes Bunchyda-i hospesek részére, ill. Olnuk-i Barabás v. [Zyluas-i] Dénes fia: János v. Marou-i Mihály fia: János v. Chamaf[aya]-i Pál fia: János vajdai ember az alperes Lona-i nemesek részére [1370.] máj. 1-jén (oct. Georgii) menjenek a Miklós vajda oklevelében szereplő határokhoz Bunchyda és Lona birtokok szomszédai, valamint a felek v. képviselőik jelenlétében, először Lona-t járják be a Miklós vajda oklevelében levő határoknak megfelelően, és ha ezeket jól és egyértelműen meg tudják találni, akkor a szükséges helyeken új határjeleket emelve Lona birtokot hagyják az ottani nemeseknek örök birtoklásra, ha pedig e határjeleket nem tudják így fellelni, akkor Bunchyda birtok határait az ottani hospesek és népek mutatása alapján Lona felől járják be; ha a felek valamely földrészen nem értenek egyet, a vitás földrészt királyi mértékkel megmérve, v. ha mérni nem lehet, akkor szemmel megtekintve fogott bírókkal együtt elfogultság nélkül becsüljék fel az ország szokása szerint, majd a konvent máj. 8-ra (ad 8. diem dict. oct. Georgii) a vajdának tegyen jelentést. D. in Torda predicta, 8. die congregacionis nostre predicte, a. d. 1369. E.: Dl. 28 718. (KKOL. Metales. B. 52.) Helyenként foltos és hiányos papír. Hátlapján azonos és újkori kezekől tárgymegjelölések, valamint zárópecsét töredékei. Á.: 1. Kolozsmonostori konvent, 1370. máj. 5. Dl. 31 065. (GYKOL. Centuriae. N. 96.) Eltérő névalakjai: Clusmonustra, Copplon, Cluswar, Bunchyd, Baduk. 2. Ua., 1735. Dl. 73 730. (Teleki cs. marosvásárhelyi lt. 192.) 3. Ua., 1743. Dl. 73 689. (Uo. 138.) Újkori Má.-ban, 1361-es évvel. 4. Ua., 1761. Dl. 73 673. (Uo. 30.) 5. Ua., 1782. E.-vel azonos jelzet alatt. 6. Á. 1. > Erdélyi kápt., 1732. Dl. 73 735. (Teleki cs. marosvásárhelyi lt. 194.) 7. Á. 1. > Erdélyi kápt., 1761. Dl. 73 631. (Uo. 29.) 8. Á. 1. > Erdélyi kápt., 1810. Á. 1.-el azonos jelzet alatt. Má.: 1. Á. 1. alapján, azzal azonos jelzet alatt, újkori. 2. AL. Kolozsvár. Bánffy cs. nemzetségi lt. Oklevelek 357. (Df. 260 909.) Újkori. K.: Teleki I. 162–164. (Á. 1. alapján, Á.-ban.); ZW. II. 329–333; Bánffy I. 285– 290. (E. alapján.); Doc. Rom. Hist. C. XIII. 653–658. (román fordítással) R.: Erdélyi Okm. IV. 771. és 780. szám.
