Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

316 597. 13[69.] nov. 11. Torda [Imre erdélyi vajda, Zonuk-i comes] tudatja, hogy a királyi parancsból az erdélyi nemesek és bármiféle egyéb helyzetű és állapotú emberek közösségének nov. 4-én (domin. p. OO. SS.) Tordán a szolgabírókkal és a szokás szerint számára kijelölt esküdt ülnökökkel Lepes (dict.) Demeter mester, a királyi aula lovagja, speciálisan kiküldött királyi ember jelenlétében tartott közgyűlésén az erdélyi káptalan nevében és ügyvédvalló levelével János prépost, János Kykullo-i, Miklós Ozd-i, Vajdafi (filius woyuode) László [Doboka-i] és Miklós Zonuk-i főesperesek, ill. Huzyuteluk-i Bálint fia: Alard bemutatták a [Kulus]munstra-i konvent 1367. nov. 22-i, Péter néhai erdélyi alvajdának szóló (és annak levelét átíró) jelentését (l. Anjou-oklt. LI. 786. szám). Mivel eszerint a káptalan tagjai a Buzd nevű birtokuk határait biztosabban és egyértelműbben mutatták meg az okleveleik alapján, mint Alard, ezért a vajda a káptalan tagjainak a 4 ekényi vitás földrész ügyében az ország szokása szerinti esküt akart ítélni, úgy, hogy azt közülük tizenketten, avagy 1 ....... a vitás földrészen tegye le, ahogy földre esküt tenni szokást. Ám a káptalan mondott tagjai, noha az esküt elfogadták, azt mondták, hogy ők földek és birtokügyek kapcsán nem úgy tesznek esküt földre, ahogy a nemesek szoktak, hanem a szent evangéliumokra a kezüket helyezve, a méltóságuk (honor et dignitas) követelményének megfelelően, egyházi ruháikban állva. Ezért kérték a vajdát, hogy a pert a bárókkal együtt a királyi kúriában megtárgyalva hozzon döntést mind az eskü módjáról, mind pedig az esküt tevők számáról, ha azok kanonokok, nemesek nélkül. Ezért a vajda a per végső tárgyalását és lezárását a királyi kúriába halasztja [1370.] jan. 13-ra (oct. Epiph.) a saját színe elé. D. in Torda predicta, 8. die congregacionis nostre prenotate, a. d. 13[69.] E.: Dl. 30 686. (GYKOL. Centuriae M. 39.) Hiányos, foltos papír. Hátlapján pecsét körvonala, valamint középkori kéztől tárgymegjelölés, amit másik kéz folytatott (Bozd és Hozzutelek névalakok). Á.: Erdélyi kápt., 1786. Ue. jelzet alatt, a már hiányos E.-ről. R.: Doc. Rom. Hist. C. XIII. 662–663; Erdélyi Okm. IV. 779. szám. (ezen dátummal) Megj.: OL-adatbázis 1369–1371-re keltezi. 598. 1369. nov. 11. Torda Imre erdélyi vajda, Zonuk-i comes tudatja, hogy az erdélyi nemesek és bármiféle egyéb helyzetű és állapotú emberek közösségének nov. 4-én (domin. p. OO. SS.) Tordán tartott közgyűlésén Péter mester Clusuar-i szabó előadta, hogy a Zaua-i Márk vajdának és a fiának: Lászlónak tett szolgálataiért László tartozik neki egy 12 forintot érő lóval, 8 rőf kölni posztóval (vlnis panni de Kolonya) és 4 rőf leuweni posztóval (ulnis panni de longo Leumy), és ezeket ő meg akarja kapni Lászlótól a jognak megfelelően. Erre Reud-i Vos (dict.) László a Clusmonostra-i konvent ügyvédvalló levelével azt felelte, hogy Márk fia: László semmivel sem adós Péter mesternek, és az apja sem volt az. Mivel a vajda kérdésére Péter mester az állítását semmiféle oklevéllel nem igazolta, ezért a vajda az erdélyi 7 megye szolgabíróival