Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

145 főváltságáért (redempcio et expedicio capitis sui) minden haszonvétellel Erzsébetnek és általa leszármazottainak adta, kötelezve magát, a fiait és a feleségét, hogy ha ők Erzsébetet és utódait Buyak birtok kapcsán bíróságon v. azon kívül zaklatnák, hatalombajban elbukásban (succubitus duelli facti potencialis) marasztalják el őket (l. Anjou-oklt. XXXVIII. 128. szám). Ezzel szemben János felesége és a fia: András bemutatták a nádornak az alábbiakat: 1) az egri káptalan 1329. évi privilegiális oklevelét, miszerint színük előtt megjelent egyrészről Vodas (dict.) Péter fia: Beke mester, másrészről Perkord [!] fia Márton fia: János (Beke rokona és szerviense), és Beke elmondta, hogy mivel János vele rokonságban (linea proximitatis) áll és fiatalsága óta (primevo tempore sue etatis) neki hű szolgálatokat tett, ezek viszonzásául és speciális rokoni kedvezésből a Sarus megyei Buyak nevű földjéből Berky falu felől 4 ekényi részt minden haszonvétellel Jánosnak adott örök birtoklásra, amit egy fia és rokona sem követelhet vissza Jánostól és annak leszármazottaitól (l. uo. XIII. 682. szám); 2) Tamás comes országbíró 1353. évi nyílt oklevelét, miszerint színe előtt Bayor-i Péter fia: Beke mester és a fia: Synka megvallották, hogy a Sarus megyei teljes Boyak birtokot (amiből Beke egy részt korábban Márton fia: Jánosnak adott az egri káptalan privilegiális oklevelével) a joga teljességével Jánosnak, a fiainak és azok örököseinek adták (l. uo. XXXVI. 803. szám). János felesége és a fia: András még elmondták, hogy bár János a főváltságáért (liberacio capitis sui) Boyak birtokot Vitezy-i Lőrinc feleségének adta, de ők és János egyéb fiai ehhez nem adták beleegyezésüket, Jánosnak nem volt arra felhatalmazása, hogy a Boyak birtokon őket az ország szokása szerint megillető részeiket Lőrinc feleségének adhassa a mondott megegyezés során és a nevükben ügyvédvalló levéllel megjelenjen Tamás országbíró előtt, ezért a Boyak birtokon levő részeiket vissza akarják kapni Lőrinc feleségétől. Mivel mindezek alapján a nádornak és a vele ülésező báróknak és nemeseknek úgy tűnt, hogy János csak a saját részét (és [nem] a feleségét és fiait e birtokon megillető részeket) adhatta volna Lőrinc feleségének, János felesége pedig azt mondta, hogy neki és Jánosnak 4 fia van: ezen András, Imre, Mihály és László, akik akkor már megszülettek, amikor János a mondott birtokot Lőrinc feleségének adta, [ezért] a nádor Tamás országbíró levelének megfelelően Márton fia: Jánost a saját kötelezettségében, vagyis hatalombajban elbukásban marasztalta el Vitezy-i Lőrinc felesége ellenében, azon okból, hogy János felesége és a fia: András Boyak birtokot (amit János Lőrinc feleségének adott) megkísérelték visszakövetelni (requirere), és elrendelte, hogy a nádori emberek és a Jazov-i konvent tanúságai júl. 1-jén (oct. Johannis Bapt.) menjenek Boyk birtokra a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében, ott először állítsák elő János mondott 4 fiát, és ha úgy látják, és a szomszédoktól és másoktól is azt tudják meg, hogy e 4 fiú akkor már megszületett, amikor János Boyak birtokot a főváltságáért Lőrinc feleségének adta, ez esetben a mondott birtokot minden haszonvétellel osszák 6 egyenlő részre, és a hatodát, vagyis János részét hagyják Lőrinc feleségének, a többi 5 részt pedig, amik János feleségét és fiait: Andrást, Imrét, Mihályt és Lászlót illetik, ellentmondás nélkül iktassák János feleségének és e 4 fiúnak; ha pedig úgy tűnik és azt tudják meg, hogy János 4 fia közül valamelyik a mondott birtokátadás után született, akkor azt a [fiút] a felosztásból hagyják ki. Mivel e birtokosztályhoz és -iktatáshoz