Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

298 képviselőik jelenlétében, osszák azt 2 egyenlő részre, az egyik felét Gergely birtoka felől neki, a másik felét János fiai birtoka felől nekik iktassák addigi birtoklásra, amíg Pál fiai v. mások, akiket ez inkább megillet, e 9 márkáért tőlük kiváltják ezeket, majd az egri káptalan a királynak tegyen jelentést júl. 1-jére. Onnan a per tárgyalása az országbíró perhalasztó oklevele szerint a felek akaratából [1368.] jan. 8-ra (ad oct. diei Strennarum) lett halasztva, mikor is megjelent az országbíró előtt Sandrin fia: Gergely, ill. János fia: Miklós a maga és fivére: István nevében királyi ügyvédvalló levéllel, és bemutatták az egri káptalan királynak szóló jelentését, miszerint az országbíró kérésére Rohmaan-i János fia: János és Geztel-i Albert fia: László királyi emberekkel kiküldték tanúságul a felperes részére karpapjukat (sacerdos): Miklóst, az alperesek részére pedig kórusuk klerikusát: Miklóst, akik a káptalanhoz visszatérve Gergely és Benedek (János fiai famulus-a és képviselője) jelenlétében elmondták, hogy ők jún. 14-én a felek Eghazasgerege és Forrou nevű birtokaira mentek, de a bejárást és határjel-emelést ezen és egyéb birtokokon az oklevélben leírt okokból nem tudták elvégezni, majd Pál fiai Gerege birtokon levő részét, amit János fia: Miklós 9 márkáért kiváltott, a felek és a szomszédok jelenlétében bejárva a telekhelyekben mérőkötéllel (funiculo per ipsos ad hoc ordinato) 2 egyenlő részre osztották, és az egyik, Gergely Gerege nevű birtoka felőli felét a kertekkel együtt Gergelynek, a másik, János fiai Eghazasgerege nevű birtoka felőli felét János fiainak hagyták birtoklásra addig, amíg a 9 márkáért ezeket tőlük ki nem váltják azok, akiket ez megillet; e birtokrész szántóföldjeit és erdőjét, amik a Dubrapataka patak keleti részén fekszenek, a patak másik oldalán levő földek és rétek részével együtt (bizonyos gyümölcsfákat és az ezen patak partján levő zylfa nevű fát határjeleknek hagyva), ami dél felé Gergely Falkusteleke nevű birtoka felé terjed, Gergelynek iktatták, a maradék szántóföldeket, réteket és erdőt, amik a patak melletti mondott jelektől (signa metalia) János fiai birtoka határáig fekszenek, János fiainak iktatták, addig, míg Pál fiai tőlük ezeket kiváltják. Ezután ezen Zekel (dict.) Gergely bemutatta az esztergomi káptalan felnyitott, a király és az egri káptalan pecsétfőjével visszazárt 1347. márc. 15-i oklevelét, miszerint Kalanda-i László királyi emberrel Székely (Siculus) Gergely mester részére karpapjukat (sacerdos): Istvánt, Simon fia: János királyi emberrel pedig Sándor fia: János mester részére prebendarius karpapjukat (sacerdos): Andrást küldték ki tanúságul, akik e királyi emberekkel, Székely Gergellyel és Sebestyénnel (János mester képviselőjével) visszatérve elmondták, hogy amikor Pál comes akkori országbíró egyezséglevelének megfelelően – a felek menjenek 4 fogott nemes bíróval (Gergely Rohmaan-i Marcell fia: Jánossal és Kalanda-i Leustach-al, Sándor fia: János pedig Vrdugh dict. Istvánnal és Beren-i Károllyal) a Forrou és Eghazasgerege birtokok közötti vitás földrészre febr. 9-én (f. VI. an. Esto michi), a fogott bírók e birtokok valós és régi határait alaposan megvizsgálva e földrészről hozzanak döntést, amit a felek el kell fogadjanak, és amelyikük ezt nem teszi, a bíró része nélküli, a per kezdete előtt kifizetendő 10 márkában marasztalják el a másik féllel szemben, ezenfelül Sándor fia: János mester ua. napon [I.] Károly király (H) privilegiális oklevelének megfelelően Gergely mester birtokai valós határait, ahol az ő birtokai azokkal szomszédosak, Gergelynek v. képviselőjének mutassa meg és jelölje ki – febr. 9-én a felek e vitás