Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)
Documenta
297 Miklós a maga és fivére: István nevében királyi ügyvédvalló levéllel bemutatta az országbíró 1366. évi kötelezvénylevelét, miszerint színe előtt Tarnouch-i Sandrin fia: Gergely és Saagh-i Sándor fia János fia: Miklós kötelezték magukat többek között [Gerege-i] Pál fiai: Péter és Jakab birtokjogai ügyében – kivéve az Ipol folyón Tarnouch és Lythke falvak között levő híd és a Miklósnál levő Pyspukfeulde föld ügyében –, hogy amit az általuk egyenlő számban odavezetett 6 fogott bíró dönt az egri káptalan tanúsága jelenlétében febr. 25-én és 26-án (oct. Cynerum tunc venturis et 2. die earundem oct.) először Gergely Gerege nevű birtokán, majd Miklós Eghazasgerege birtokán, meghallgatva a felek előadásait és megtekintve okleveleiket, azt ők a bíró része nélküli 10 márka büntetés terhe alatt elfogadják (l. uo. L. 114. szám). Erre Gergely bemutatta az egri káptalan 1366. évi oklevelét, miszerint a felek István pap, a káptalan fogottbírói döntés meghallgatására és megtekintésére kiküldött tanúsága jelenlétében a kitűzött napokon és helyeken fogott bírók elrendezésével úgy egyeztek meg, hogy mivel Pál fiai: Péter és Jakab Gerege-i birtokrésze (amit Saagh-i Miklós Konth Miklós nádor bírságszedőitől 9 márkáért kiváltott) kiváltása szomszédság okán Gergelyt illette volna, ezért Gergely a 9 márka felét máj. 1-ig v. aznap kifizeti Miklósnak, aki e birtokrész felét Gergelynek mint e föld közelebbi szomszédjának át kell adja azon állapotban, ahogy ő azt birtokolta, a jobbágyai e földön már elvetett terményei tizedei nélkül; és mivel a mocsarasság és a vizek áradása miatt az okleveleiknek megfelelően a birtokaik határjeleit a szükséges helyeken akkor nem tudták felemelni és megújítani, ezért ezt is máj. 1-ig v. aznap elvégzik valamely általuk közösen kiválasztott hiteleshely tanúsága előtt (l. uo. L. 122. szám). Majd Gergely a váci káptalan oklevelével igazolta, hogy Sándor fia János fia: Miklóst a királyi ember a káptalan tanúságával a fogott bírók által elrendeltek elvégzésére hívta. Erre Miklós azt felelte, hogy Sandrin fia: Gergely a 9 márka felét Pál fiai mondott birtokrésze felének kiváltására a 6 fogott bíró döntésének megfelelően kifizette neki, és Gergely birtokai határait az ő birtokaik felől készek kiadni és megújítani, Pál fiai birtokrészét pedig két részre osztani az országbíró által kijelölendő napon. Mivel az egri káptalan mondott oklevele szerint a fogott bírók meghagyták, hogy döntésük elvégzésére valamely hiteleshely (káptalan v. konvent) tanúságát közösen kell kiválasztaniuk és a helyszínre vezetniük, de a felek ezt nem teljesítették, a mondottak teljesítésére nem jelöltek ki pontos napot, csak egy máj. 1-ig terjedő időszakot, János fia: Miklós a maga és fivére: István nevében pedig vállalta, hogy mindezt elvégzik a királyi emberek által az egri káptalan tanúságai jelenlétében a 6 fogott bíró döntésének megfelelően, ezért az országbíró a vele bíráskodó bárókkal és nemesekkel meghagyta, hogy a királyi emberek a káptalan tanúságaival [1367.] jún. 14-én (2. die fe. S. Trinit. tunc venturi) menjenek a felek birtokaira a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében, e birtokokat a felek oklevelei alapján különítsék el egymástól a régi határjeleket megújítva és a szükséges helyeken újakat emelve, és mindegyik félnek a maga birtokjogait iktassák, ha mások nem mondanak ellent, az esetleges egyéb ellentmondókat idézzék Sandrin fia: Gergely, v. ahol szükséges, János fiai ellenében a királyi jelenlét elé júl. 1-jére (oct. Nat. Johannis Bapt.), majd jún. 15-én (3. die S. Trinit.) menjenek Pál fiai Gerege birtokon levő részére a szomszédok, a felek v.
