Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)
Documenta
296 mondott pataknál fentebb fekvő, újonnan irtott (eradicata) rétet adtak hozzá; a Pollena úttól északra levő fél pedig Benedeknek, Miklós fiainak és utódaiknak jutott. Ha valamelyik fél utódok nélkül hunyna el, a birtokrésze a másik félre maradjon. Ha a felek valamelyike v. utódaik ezen birtokosztálytól bármi módon elállnak, a bíró része nélküli 3 márkában marasztalják el. Erről kérésükre a konvent pecsétes nyílt oklevelet bocsát ki, amit ha a felek visszavisznek, privilégiumában erősít majd meg számukra. D. domin. an. Zorardii Alexii et Benedicti, a. d. 1368. E.: Dl. 41 757. (Múz. Ta. 1906. 33.) Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés, valamint pecsét körvonala. Má.: Ue. jelzet alatt, XX. századi. 577. [1368.] júl. 17. Liget [I.] Lajos király (H) magnificus Benedeknek, a bolgárok bánjának: megkapta fivére, Péter mester levelét, amit a királynak és Benedeknek küldött. Azt feleli rá, hogy Gergely fia: Miklós mester Heueswyuar-i comes biztosította a királyt fő- és birtokvesztés terhe alatt, hogy Layk vajda az uralkodó óhaját és a saját ígéretét teljesíti, és elegendő élelmet küld Bodonium-ba. Ezért Miklós mester válaszát meg kell várnia, bár a király a seregével kész hadba szállni. A bán a szándékáról, ill. a mostani és leendő körülményeiről gyakran értesítse a királyt. D. in Lygeth, 3. die Div. ap. [1368.] E.: Dl. 47 999. (Múz. Ta. Véghely.) Papír. Hátlapján címzés, valamint vörös viaszú kis zárópecsét töredékei alatt: relacio Petri bani. Má.: Ue. jelzet alatt, XX. századi. K.: [Thallóczy L.], Száz. 1900. 605; Doc. Rom. Hist. D. I. 90–91; Doc. Rom. Hist. C. XIII. 533. (utóbbiak román fordítással) Mind 1368. júl. 17-i dátummal. R.: Erdélyi Okm. IV. 707. szám, (1368–1369.) júl. 17-i dátummal. Megj.: OL-adatbázis és Engel, Itiner. 35. szerint is 1368. évi. Ford.: Makkai–Mezey 280–281. 578. 1368. júl. 17. Visegrád Bubeek István comes, [I.] Lajos király (H) országbírója kinyilvánítja, hogy (miként másik oklevele erről tájékoztatta) perhalasztó oklevelének megfelelően színe előtt Tarnouch-i Sandrin fia: Gergely 1367. máj. 1-jén (oct. Georgii, a. prox. transacto) Saagh-i Sándor fia János fiai: Miklós és István ellenében bemutatta a váci káptalan jelentését, miszerint ő Saagh-i Imre királyi emberrel és Miklós pappal, a káptalan tanúságával 1365. márc. 24-én (f. II. p. Letare, a. d. 1365.) Kezy, Zahfolua és Folkusteleke birtokokra ment a szomszédok összehívásával, és ezek régi határait bejárva új határjeleket akart emelni, de Dénes (János fiai: Miklós és István nevében) ettől tilalmazta, ezért a királyi és káptalani emberek János fiait a királyi jelenlét elé idézték Gergely ellenében máj. 1-jére (l. Anjou-oklt. XLIX. 168. szám). Erre