Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

90 100. 1367. febr. 17. Visegrád Konth Miklós nádor (H), a kunok bírája kinyilvánítja, hogy perhalasztó oklevelének megfelelően Chenyz-i Kelemen (Chemernye-i Márk fia Dénes leánya: Erzsébet nemes asszony nevében a Lelez-i konvent ügyvédvalló levelével) [1366.] máj. 1-jén (oct. Georgii prox. preteritis) Chemernye-i János fiai: László és Miklós ellenében bemutatta a Lelez-i konvent oklevelét, miszerint Chemernye-i Márk fia Dénes leánya: Erzsébet 1365. dec. 14-én Laztouch-i Antal nádori emberrel és Jakab klerikussal, a konvent tanúságával az apja: Dénes birtokrészeit a szomszédok jelenlétében bejárva és a saját joga nevében visszavéve (recaptivando) magának iktattatni akarta, de Chermernye-i János fia: László a maga és fivére (frater uterinus): Miklós nevében őket ettől tilalmazta (l. Anjou-oklt. XLIX. 610. szám). Ezután ennek okát tudakolta, mire János fia: Miklós a maga és László nevében a Lelez-i konvent ügyvédvalló levelével azt mondta, hogy e birtokrészekről okleveleik vannak, amiket a nádor által kijelölendő időpontban tudnak bemutatni, ezért a nádor meghagyta, hogy János fiai az okleveleiket aug. 1-jén (oct. Jacobi) mutassák be. Onnan ez a nádor oklevelével okt. 6-ra (oct. Mychaelis) lett halasztva, mikor is Chenyz-i Kelemen (Erzsébet nevében a Jazou-i konvent ügyvédvalló levelével) kérésére János fia: Miklós személyesen, László nevében pedig Leztemer-i Petheu ue. konvent ügyvédvalló levelével bemutatták a Lelez-i konvent 1346. szept. 14-i privilégiumát, amiben színük előtt Kazmyr-i Mykocha fia Dénes felesége: Sebe nemes asszony megvallotta, hogy az őt Chemernye és Wolyad birtokokon megillető jogaiért neki a rokona, Chemernye-i Márk fia: János egy 3 márka értékű lovat és bizonyos készpénzt adott, és ezekkel ő megelégedve Jánost az ügyben nyugtatta (l. uo. XXX. 680. szám). Erre Kelemen képviselő annak igazolására, hogy Erzsébethez az apja: Dénes birtokrészei jog szerint tartoznak és az asszonyt a király Dénes birtokrészeiben valós örökössé tette, bemutatta az uralkodó 1365. jún. 15-i titkospecsétes nyílt oklevelét (l. uo. XLIX. 298. szám). Mivel Erzsébet a Lelez-i konvent oklevele szerint a Chemernye és Wolya birtokokon levő negyedjogát a király által neki tett kegy előtt engedte át Márk fia: Jánosnak (az alperes Miklós és László apjának), a király pedig Erzsébetet ez után tette valós örökössé az apja: Dénes birtokrészeiben, főleg a Chemernye-n levőben, ezért a nádor a vele ülésező nemesekkel mind Dénes Chemernye és Wolya birtokokon levő részei háromnegyedét, mind Dénes egyéb birtokrészeit a mondott királyi kegynek megfelelően teljesen Erzsébethez tartozónak tekintve meghagyta, hogy a nádori ember a Jazou-i konvent tanúsága jelenlétében dec. 7-én (oct. Andree) menjen az asszony apja: Dénes összes birtokrészére a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében, először Dénes Chemernye-i és Wolya-i birtokrészeit ossza 4 egyenlő részre, ezekből a mondott királyi kegynek megfelelően 3 részt iktasson minden haszonvétellel örök birtoklásra Erzsébetnek, a harmadik [! ∋: negyedik] részüket pedig János fiainak: Miklósnak és Lászlónak iktassa, Dénes esetleges többi birtokrészét pedig teljesen Erzsébetnek. Mivel e birtokosztályhoz és -iktatáshoz a nádori embert és a Jazou-i konvent tanúságát szükséges volt kiküldeni, ezért a nádor írásban kérte a konventet, hogy küldjék ki tanúságukat, akivel Theodor fia István fia: László nádori ember dec. 7-én mindezt a nádor bírói meghagyásának megfelelően így végezze el, majd a konvent jan. 13-ra