Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)
Documenta
79 83. [1367.] febr. 9. Visegrád Bubeek István comes, [I.] Lajos király (H) országbírója kinyilvánítja, hogy perhalasztó oklevelének megfelelően színe előtt Petheu fia: János (András, a Hanta-i Szt. Mihály arkangyal-egyház prépostja nevében az esztergomi káptalan ügyvédvalló levelével) a bolgárok elleni királyi had 1365. okt. 6-ra kihirdetett oszlásának 15. napján, okt. 20-án (quind. residencie exercitus regalis contra Bolgaros moti et ad oct. Mychaelis, a. d. 1365. proclamate) Henrik Pilys-i apát ellenében (miként erről az országbírót az ügyben kiadott másik oklevele tájékoztatta) bemutatta az esztergomi káptalan felnyitott, az országbíró pecsétfőjével visszazárt, a királynak szóló és annak parancslevelét átíró 1364. évi jelentését, miszerint az uralkodó a csanádi prépost, az ő speciális káplánja kérésére az örökös nélkül elhunyt Sándor királyi condicionarius földjét, ami a Hanta-i préposti egyház Vesprim megyei Berfeulde nevű földje mellett van, minden tartozékkal ezen Hanta-i Szt. Mihály-egyháznak adta, ezért utasította az esztergomi káptalant, hogy küldjék ki tanúságukat, akivel a királyi ember Berfeulde földet a szomszédok jelenlétében járja be régi határai mentén, és ha a királyi adományozásához tartozónak találja, mások birtokjogaitól elkülönítve iktassa a Hanta-i egyháznak királyi új adomány címén örök birtoklásra, ha nem lesz ellentmondás, az esetleges ellentmondókat idézze a hántai prépost ellenében a királyi jelenlét elé, majd a káptalan tegyen jelentést az uralkodónak; a káptalan ennek megfelelően Bathyan-i Peteu királyi emberrel kiküldte tanúságul kórusa prebendarius karpapját (sacerdos): Jánost, akik dec. 17-én (f. III. an. Thome ap.) Berfeulde földre mentek a szomszédok összehívásával az ország szokása szerint (ut moris est iuxta regni consuetudinem), és azt a királyi adományozáshoz tartozónak találva a Hanta-i Szt. Mihály-egyháznak iktatták örök birtoklásra, nem lévén akkor ellentmondó, majd másnap Berfeulde földet András prépost képviselője mutatása alapján bejárták: Almasteluk mellett egy réten 2 régi határjel, az egyikről a képviselő azt mondta, hogy az a Szt. Mihály-egyházhoz tartozó Berfeulde földé, a másik a néhai Sándor földjéé, ellenben a Kedhel-i viceofficialis (Tamás fia: János mester győri comes képviselője) azt állította, hogy a föld, ami ezen 2 határjelen belül és kívül fekszik, az ő uráé: János mesteré; dél felé nyíllövésnyi távolság után 2 határjel, ahol János képviselője szintén ellentmondott; Berch-nél határjel, ahol János mester képviselője azt mondta, hogy az ezen belül és kívül levő föld az ő uráé; nyugat felé határjel, ahol János mester képviselője ue.-t mondta, ezért János mestert aznap és ott András hántai prépost ellenében [1365.] jan. 8-ra (oct. diei Strennarum) a királyi jelenlét elé idézték; nyugat felé egy patakon túl a prépost képviselője 2 határjelet mutatott, az egyikről azt mondta, hogy az Sándor földjét, a másik a Pilys-i egyház Hanta földjét különíti el; hegynél határjel, amiről a prépost képviselője azt mondta, hogy az Kyshanta birtokot és Sándor földjét különíti el; dél felé határjel, amiről a képviselő azt állította, hogy András földjéé; nyugat felé 2 földjel, ahol véget érnek Sándor földje és Kyshanta föld határai; e határmutatásnak a Pilys-i apát képviselője ellentmondott, ezért az apátot is aznap és ott András prépost ellenében jan. 8-ra a királyi jelenlét elé idézték. Ezután Petheu fia: János képviselő a tilalmazás okát tudakolta, mire Eberhard litteratus (Henrik Pilys-i apát nevében annak ügyvédvalló levelével) azt felelte, hogy Kyshanta birtok a Pilys-i
